Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében …

Szövetségünk stratégiája


Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 112 olyan helyi nyugdíjas szervezet van, melyek a Megyei Szövetséghez tartoznak .Eddig sem a helyi szervezetek, sem a Szövetség nem rendelkeztek stratégiával, tevékenységüket az éves tervek szerint végezték. Azonban most felmerült egy olyan stratégia elkészítésének szükségessége, mely segítséget és iránymutatást ad a helyi szervezeteknek, ill. meghatározza a Szövetség következő 5 éves tevékenységét is.

A stratégiai terv készítésének indokoltsága:
A rendszerváltás óta eltelt idő a nyugdíjas társadalomban is változást hozott. A mai nyugdíjasok egy része már a demokratikus környezetben szocializálódott, aktívabb, nyitottabb, magasabb elvárásokkal rendelkezik, mint a 2 évtizeddel ezelőtti nyugdíjasok. Ugyanakkor a régen nyugdíjba vonult és a frissen nyugdíjazottak között az anyagi különbségek jelentősek, ezáltal mások a problémáik, igényeik.
A gazdasági, pénzügyi válság jóval hatékonyabb, erősebb érdekvédelmet követel a forrásteremtési képesség növelése mellett. A nyugdíjas szervezetek támogatásban az állam szerepvállalása csökken.
A régiók megjelenésével és az EU-ba való belépéssel más lehetőségek születtek, melyeknek a kihasználását meg kell tervezni.
Az időskorúak száma növekszik, ezzel párhuzamosan azonban a társadalomban való elfogadottságuk csökken (eltartottság érzése).
A megyében a helyi szervezetek száma már olyan nagyságú, amelyek hatékony segítése és vezetése már egy átgondoltabb, tudatosabb munkát igényel a megyei szövetség részéről.
Tapasztalatunk szerint a jól működő szervezetek jó vezetőséggel rendelkeznek, akik a tagságot aktivizálni tudják, és jó külső kapcsolatokat teremtenek, a minimális működésen túl valamilyen specifikus tevékenységet is végeznek (pl. hagyományőrző, kulturális). Ezeknek a szervezeteknek az öngondoskodó képességük jó. Szükség lenne ezeknek a jó vezetői attitűdöknek, tapasztalatoknak, gyakorlatoknak az átadására a kevéssé jól működő szervezetek felé.

Cél:
A nyugdíjas szervezetek érdekérvényesítő képességének növelése:
a friss, fiatalabb, aktívabb, képzettebb nyugdíjasok bevonásával,
a tagság és a tagszervezetek számának növelésével (területi lefedettség növelése),
a helyi közéletben való részvétel erősítésével, az önkormányzatokkal való együttműködés növelésével,
Képzési és tapasztalatátadási rendszer kidolgozása annak érdekében, hogy a tagság valódi igényeire támaszkodó, szélesebb spektrumú tevékenységet végző aktív helyi szervezetek működjenek a megyében.
A szövetség és a helyi szervezetek közötti elvárások és feladatmegosztások tisztázása.
A célok megvalósításához szükséges források megteremtésének tervezése.

Tevékenységek:

kérdőívezés a tagok körében: a helyi szervezetek tagságán belül felmérjük a z általuk érzékelt problémákat, lehetőségeket, és az igényeiket. (80 db kérdőív)

kérdőívezés a nem tag nyugdíjasok körében: megkérdezünk nem szervezeti tag nyugdíjasokat, hogy miért nem tagok, ill. milyen elvárások teljesülése esetén lennének tagok egy szervezetben. (100 db kérdőív)

kérdőívezés a helyi tagszervezetek vezetői körében: a vezetők részére külön kérdőívet állítunk össze, melyben a vezetési, szervezési, irányítási gyakorlatokra, problémákra kérdezünk rá. Ezen túl megkérdezzük, milyen - a szervezetek sikeresebb működését elősegítő - lehetőségeket, változtatási alternatívákat látnak. (80 db kérdőív)

interjúzás a helyi önkormányzatok körében: megkérdezzük az önkormányzati vezetőket, hogy ők hogyan/miben látják a nyugdíjas szervezetek szerepét a településen. (12 db interjú)

2 napos intenzív csapatépítő és együttműködést elősegítő alkalom, melyre az alábbiak miatt van szükség:

A szövetségen belüli kommunikáció eddig túl hivatalos formákban zajlott; elnökök fóruma,vezetőségi ülések, bizottsági ülések, konferenciák, találkozók,melyek légköre nem segíti elő az egyenrangú, a problémák mélyebb okát kereső, az innovatív megoldásokat behozó tervezési munkát. Ezért szükség van egy olyan tervezési alkalomra, ahol a résztvevők megismerik egymást, mint embert, megtanulnak együttműködni, egymást meghallgatva kommunikálni, és megismerkednek a tervezés során alkalmazott – legtöbbjük számára ismeretlen és esetleg idegen – módszerekkel.

stratégiai tervezési alkalmak :

1 x 2 nap: Visszatekintés az eddigi tevékenységekre, tapasztalatok levonása. A környezet vizsgálata.

1 x 2 nap: A külső és belső elvárások vizsgálata. Stratégiai irányok meghatározása.

4 x 1 nap: Astratégiai irányok kibontása, cselekvési tervek és első lépések meghatározása.

Az eredmények bemutatása:

A tervezés folyamatáról folyamatosan beszámolunk a honlapunkon. Az elkészült stratégiai dokumentumot minden helyi szervezetünk részére bemutatjuk, és elérhetővé tesszük. Ezen túl, mintegy módszertant az országos szövetségen keresztül megismertetjük más megyei szövetségekkel is.

Résztvevők köre:

A stratégiai tervezési alkalmakon a megyei szövetség 7 tagja, és a helyi szervezetek vezetői közül 7 fő vesz részt. A helyi vezetőket úgy választjuk ki, hogy megnézzük, hogy a kérdőívekben kik adták a leginnovatívabb, proaktívabb válaszokat, és azokat hívjuk meg a tervezésre.

A tervezés során alkalmazott módszerek:

A tervezési folyamatot facilitátor vezeti (a két napos alkalmakon 2 fő, az egynaposokon 1 fő), akiknek a feladata, hogy az igények alapján megtervezze a teljes folyamatot, módszereket, időkeretet, sorrendet. A csoportos alkalmakon mederben tartja a beszélgetést, biztosítja a csoportmunka hatékonyságát annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló időkeretek között a lehető legjobb eredményre vezessen a megbeszélés.

A módszerek és az időkeretek tervezésénél figyelembe kell venni a tervezői munkacsoport életkorából eredő sajátosságokat.

A tervezési napok első részét intenzív alkalmakra (2 napos bentlakásos) terveztük, ami azt jelenti, hogy a csapat elvonul, kiszakad a megszokott környezetéből, és napi 24 órát töltenek együtt, jelentős részét munkával, együttgondolkodással. Ez az intenzív munka segít a meglévő sémákban való gondolkodás kiküszöbölésében, elősegíti a valós problémák felszínre kerülését, ill. az igazán jó és kreatív megoldások megtalálását. Ez a folyamat már biztosíthatja, hogy a szervezeti kultúrába beépüljenek a csoportos tervezési módszerek.

Várható eredmények:

Rövid távú eredmények:

1 csapatépítő alkalom (2 nap), és 6 tervezési alkalom (8 nap) megvalósítása,

260 kérdőív kiértékelve,

12 db interjú az önkormányzatokkal, melynek összefoglalója egy rövid tanulmány,

stratégiai dokumentum.

Hosszú távú eredmények:

Valós problémákra és valós igényekre reagáló stratégia elkészülte.

A stratégiai terv végrehajtási időszakának a végére a működő, aktív tagszervezetek száma nő, ezáltal a tagok száma is nő.

A nyugdíjas szervezetek nagyobb szerepvállalás a közéletben.

Az érdekérvényesítő képesség növelésével pozitív hatással tudunk lenni a nyugdíjasok életminőségére.