|
Összefoglaló tájékoztatás a Sz.Sz.B. megyében tartott fogyasztóvédelmi tevékenységről 2006. január hónapban a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Nyugdíjasok Megyei Szövetségnél megalakítottuk a Fogyasztóvédelmi tagozatot. A tagozat célja: segíteni a nyugdíjasokat a vásárlások (minőségi kifogások, jótállási, szavatossági jogok) szolgáltatások (javító- karbantartó, közüzemi) igénybevétele során keletkezett sérelmek megoldásában. Szolgáltató tevékenységünket három irányban szerveztük meg, melyet az alábbiakban kívánok ismertetni:
Ezen egyesületek tagjai részére 25 órás tanfolyamot szerveztünk neves szakembereket kértünk fel az előadásokra. Megyei Állategészségügy és Élelmiszerellenőrző állomás, Növényvédő Állomás, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Környezetvédelmi Felügyelőség. Békéltető Testület, TIGÁZ, részéről az előadók jogszabályok aktuális problémák ismertetésével készítették fel a tanfolyamon részt vett 15 főt., akik alapvető kérdésekben maguk is tájékoztatást tudnak nyújtani, természetesen állandó kapcsolattartás mellett.
Az előadások során nem jogszabályok halmazának ismertetésével untattuk a hallgatóságot, hanem a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen szerzett több évtizedes tapasztalatok felhasználásával gyakorlati példák ismertetésével adunk tájékoztatást a követendő magatartásához. Főleg a (nagyértékű cikkek) vásárlásra, szolgáltatás igénybevételére való felkészítés, a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására fordítunk a nagyobb figyelmet. Főleg a következő területekkel foglalkoztunk.
Gyakorlati példákon keresztül rövid jogszabályi háttér ismertetésével hívjuk fel a figyelmet, hogy ezekre miért van szükség. Azért, mert a hatóságok is csak annak a fogyasztónak tudják kellően képviselni az érdeket, aki maga is tesz annak érdekében valamit, pl: megőrzi a nyugtát, tudja igazolni mikor és hol, milyen bejelentést tett ahhoz a szervhez fordul aki abban illetékes. Ne csak hatósági fogyasztóvédelem legyen, hanem legyen Fogyasztói(ön)védelem is( bár ezt a kifejezést nemigen használjuk) mert csak együttműködve lehet eredményes az érdekvédelem. Az eddig megtartott 51 foglalkozáson több mint 1500 nyugdíjas( és nem nyugdíjas) személy vett részt (Nagykállóban közel 100 fő) Nem volt olyan összejövetel ahol ne lett volna kérdés. Jellemző, hogy a szolgáltatással, vásárlással kapcsolatban kérdések özönét tették fel. Gáz, áram szolgáltatás számlázás, jótállás, szavatosság, elektromos és háztartási gépek javítása, UPC szolgáltatás. Lejárt élelmiszerek árusítása, áruk csomagolása, árak kiírása stb. A felvilágosítás mellett több nyugdíjasnak a helyszínen megírtuk a panaszbeadványt az illetékes hatósághoz. A klubfoglalkozásokon tájékoztatást adunk még a fogyasztóvédelmi szervezet felépítéséről, a hatóságokról a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségtől az Országos Mérésügyi Hivatalon át a Magyar Energiahivatal-ig. Készítettünk ezen hatóságokról egy címjegyzéket, és minden nyugdíjas egyesülethez eljuttattuk. Nyíregyházán a Megyei Szövetségben az év első 5 hónapjában 65 fő kereste fel az irodánkat tanácsadásért, vagy konkrét segítséget kért. Több panasz írásbeli rögzítésére is sor került amit természetesen továbbítottunk abban az ügyben hatáskörrel rendelkező hatósághoz. Pl.: Állategészségügyi Állomáshoz, Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez, Nyírségvízhez, melyek a nyugdíjasok számára megnyugtatóan rendeződött. Ezt a megkezdett és nagy érdeklődésre számot tartó munkát természetesen a jövőben is folytatni szeretnénk, és bízunk abban, hogy ehhez a támogatást is meg fogjuk kapni. Ezt a sokrétű tevékenységet az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumának pályázata alapján tudtuk megvalósítani. Úgy gondoljuk, ezzel a munkával nem csak a nyugdíjasoknak adunk segítséget, hanem a hatóságok enyhítéséhez is hozzájárulunk, különösen ha ezt a megkezdett és nagy érdeklődésre számot tartó munkát hosszú távon is folytatni tudjuk.
Nyíregyháza, 2006.július 03.
Iván László, Tagozatvezető SZ.Sz.B. Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség nyugdíjasa
Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi alapokmányát alapul véve a jogharmonizációs kötelezettséget figyelembe véve került magalkotásra – a már módosított- 1997. évi CLV. törvény a Fogyasztóvédelemről, melyben rögzítve vannak:
E törvény értelmezi a fogyasztói jogok érvényesítési szempontjából lényeges kérdéseket, mint pl.: szolgáltató, gyártó, áru, fogyasztó, fogyasztói csoportok meghatározását. Ki is a fogyasztó, melynek érdekében megszületett a törvény, illetve melynek érdekét képviselik az állami, önkormányzati intézmények. Fogyasztó az a személy, aki gazdasági, vagy szakmai tevékenységi körén kívül árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek részére a szolgáltatást végzik, továbbá aki az áruval, vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás címzettje. A fogyasztóvédelmi hatóságok, civil szervezetek a törvényben nevesített fogyasztói érdekeket jogszabályi keretek között képviselik. Ebbe a nemes munkába kapcsolódott be a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetségének Fogyasztóvédelmi tagozata is. A következő hónapokban a Nyugdíjasélet mellékleteként folyamatosan adunk közre tájékoztató jellegű anyagot.
Fogyasztókat megillető alapvető jogok Az Egyesület Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1985-ben döntött a fogyasztóvédelmi irányelvekről, amelyek általános irányelveket határoznak meg és konkrét feladatokat a kormányok részére. A Fogyasztóvédelmi Alapokmány rögzíti a fogyasztók alapvető jogait. E szerint a fogyasztónak joga van:
Nyíregyháza, 2007. január 15. Iván László,
Mindennapi életünk szorosan összekapcsolódik a bolti kereskedelemmel, szolgáltatásokkal a saját előállítású élelmiszerek visszaszorulásával egyre jobban a bolti bevásárlásokra vagyunk utalva. Szinte nincs olyan nap, hogy valamilyen üzletben (élelmiszer, textil-ruházat, iparcikk, vendéglátás) ne fordulnánk meg, vagy valamilyen szolgáltatóval ne kerülnénk kapcsolatba. Így nap mint nap ki vagyunk téve annak, hogy e területen valamilyen sérelem ér bennünket, mint fogyasztót. Az alábbiakban az élelmiszerek (be)vásárlásával kívánok foglalkozni. Teljességre törekvés nélkül az élelmiszerek beszerzésének kritikus pontjára (jogszabályi előírásokra, fogyasztói jogokra) kívánom a vásárlók figyelmét felkelteni. Ezen áruk esetében nem csak arról lehet szó, hogy néhány Ft-al megkárosítanak, bár ez sem (közömbös), hanem arról is, hogy lejárt, romlott élelmiszerek kiszolgálásával és azok elfogyasztásával egészségünket kockáztatjuk. Más „alattomos” megkárosítás is érhet bennünket. Gondoljunk csak a gyorsan lebomló „C” vitaminra. Egy lejárt „C” vitamin tartalmú cukorka elfogyasztásával szervezetünk épp azt nem kapja meg, amiért a cukorkát megvásárolta. A bolt kiválasztása Nagyon fontosnak tartom, hogy olyan boltban vásároljunk – különösen élelmiszereket- melynek úgy a külső, mint a belső megjelenése bizalmat keltő, elnyeri tetszésünket. Környezet, bejárata rendezett, a portál megnyerő, kultúrált kirakattal rendelkezik. Szakmai jellegéről, nyitvatartásáról tájékoztatást ad. A belső megjelenése jó benyomást kelt, az eladótér tiszta, az áruk rendezetten, áttekinthetően, szakmai sajátosságaiknak megfelelően vannak bemutatva. A vevőtérben göngyöleg garmadákat nem kell kerülgetni, netán azokban bukdácsolni. A bevásárló kosarak tiszták, a bevásárlókocsik karban vannak tartva, nem kell félúton visszafordulni újabb kocsiért. Az eladók udvariasak, ápoltak, ruházatuk tiszta. Ezekből a külső jelekből feltételezhetjük, hogy a „háttérben” is szervezett, szabályos munka folyik. Egy kicsit közelebbről… Az élelmiszer árukat elkülönítve kell tárolni a vegyi- háztartási (szappan- illatszer) áruktól, zöldség- gyümölcsöktől. Természetesen az iparcikk áruktól is, már ahol azt is árusítanak. Hűtést igénylő élelmiszereket (töltelék, hús, tejtermékek) csak hűtve lehet tárolni. Ezeket az élelmiszereket hűtés nélkül még átmenetileg sem szabad hűtés nélkül tárolni. Sajnos nem egyszer tapasztalta- még nyári hónapokban is- műanyag rekeszben, valahol a padlózaton hűtés nélkül tartottak gyorsan romló élelmiszereket. Az így tárolt árukkal már eleve legyünk bizalmatlanok. Egyre gyakrabban találkozunk a pékáruk önkiszolgáló részlegével. Az ilyen kiszolgálási rendszerben a fogyasztótól is joggal elvárható, hogy ne „csupasz” kézzel tapogassa végig a kenyereket, és válassza ki, melyik felel meg leginkább az ízlésének. Természetesen az eladó sem érintheti meg „pucér” kézzel a csomagolatlan, közvetlen fogyasztásra kerülő élelmiszereket. Mint tudjuk, még nagyon sok boltban ugyan az a személy kezeli a pénzt is, aki az árut kimérte. Ha olyan esettel találkozunk, ahol az eladó a kiválasztott árut villa, fogó használata nélkül kezeli, érinti- teszi mérlegre, csomagolópapírra- ne menjünk el mellette szó nélkül, bátran tegyünk észrevételt. Külön említést kell tenni a húsokról. A marha- és sertéshústól a baromfihúst el kell különíteni. Előfordulhat, hogy a baromfi szalmonellával fertőzött, ami a marha-és sertéshúsra átterjedhet. A kiszolgálóknak is erre nagy figyelmet kell fordítani, különösen ha mind a baromfi- mind a tőkehúst ugyanaz az eladó szolgálja ki. (kézmosás, védőkesztyű). Felügyelői munkám során rendszeresen tapasztaltam- különösen a kisebb élelmiszer boltban- az előhűtött baromfi bolti lefagyasztását. A bolti hús lefagyasztása tilos, mert az így lefagyasztott húsok fogyasztása egészségre káros lehet, a boltban lefagyasztott hús könnyen felismerhető, mivel általában címke nélküli. Csomagolása formátlan, és rendszerint kézi csomózású PVC tasakban van elhelyezve. Nem lehet tudni, mi van a tasakban, ki és mikor készítette, mikor jár le a minőség megőrzési ideje? Kiszolgálásról Az önkiszolgálás hazánkban is tért hódított, egyre népszerűbb. Az egyes árúk sajátossága miatt viszont minden üzletben találunk hagyományos kiszolgáló részleget, de még szép számmal vannak hagyományos formában működő boltok, ahol az eladó előttünk méri le, és adja ki az árut. A mérleget úgy kell elhelyezni, hogy a mért árumennyiséget a vásárló lássa. Az automata mérleg elhelyezésére is ez vonatkozik. Itt azonban egyszerűbb a fogyasztó dolga, mert a kijelzőn már láthatja a fizetendő összeget is. Megjegyzem: bármilyen mérőeszközről is legyen szó, annak érvényes hitelesítéssel kell rendelkezni. (legyen az nyílt árusítású üzlet, vagy piaci kereskedelem). Tudatában kell lenni annak, hogy a csomagolóanyagot tilos hozzámérni a vásárolt áruhoz. Egy kg húsnak, 10 dkg szaláminak tiszta súlyban kell 1 kg-nak, 10 dkg-nak lenni! A fentiektől függetlenül a kereskedő az áru értékesítése előtt köteles gondoskodni annak becsomagolásáról. A csomagolóanyagnak illeszkednie kell az áru jellegéhez. A hús- készítményt pl.: zsírálló papírba kell csomagolni. A kenyér csomagolásához olyan méretű csomagolópapírt kell biztosítani mely a kenyér teljes felületét fedi. Nem fogadható el az a „csomagolás”, ami legfeljebb csak arra való, hogy azzal a kenyeret megfogjuk. Az árucsomagolásért külön díj nem számolható fel, kivéve ha valaki a szokástól eltérő csomagolást kér. (díszdoboz, díszítő elem) Gyakran találkozhatunk olyan esettel, hogy kérünk 10-15 dkg szalámit, és megkérdezi az eladó, hogy lehet kicsivel több? Mint felügyelő kiszállásaim során különösen kistelepüléseken az ebédet gyakran felvágottal tudtam le. Nem egyszer előfordult, hogy kértem 15 dkg szalámit, az eladó megkérdezte, lehet pár dekával több? Sokszor meg sem várta a választ és már csomagolta is. Így fordult elő egy tiszavasvári boltban 10-15 dkg helyett negyed kilót szolgáltak ki, amit természetesen nem tudtam elfogyasztani. A megmaradt szalámi (mert nem egyszer fordult elő fiatal felügyelő koromban) rendszerint a táskában maradt, elvesztette az élvezeti értékét, vagy megromlott. Nem kell szégyenlősnek lenni, ha valamiből 5 dkg-ra van szükségünk, ennyit kell megvásárolni, és nem többet. Egyébként is az eladó kötelessége a kért mennyiséget kiszolgálni. Az eladás nem köthető feltételhez, vagy másik árú megvásárlásához. Önkiszolgáló boltokban nagyobb lehetőségünk van az árú megszemlélésére. Éljünk a lehetőséggel! Alaposan nézzük meg a vásárolni kívánt élelmiszert ( más árut is)! Nézzük meg a fogyaszthatósági, minőségmegőrzési idejét. Különösen fontos ez a gyorsan romló, rövid fogyaszthatósági időhöz kötött (tej- tejtermék, húskészítmények) termékeknél. Lejárt árút ne vásároljunk meg, még akkor sem, ha ezt engedményes áron kínálják. Jogszabályi előírások szerint az ilyen árukat leárazva sem szabad forgalmazni. Ne vásároljunk olyan élelmiszereket sem, melynek a színe, állaga a szokottól eltér, függetlenül attól, hogy lejárt az ideje, vagy sem. Ugyan ezt javaslom sérült csomagolású élelmiszerek esetében is. Az ilyen csomagolású élelmiszerek már tömeghiányosak, vagy szennyezettek lehetnek. Az előírások szerint ezeket az árukat már nem lehetne forgalmazni, a polcokról le kellene szedni. Nem kell ez esetben rosszhiszeműségre gondolni, gyakran előfordul, hogy az árú kihelyezése után sérült meg a csomagolás, és arról még a kereskedőnek nem szóltak. Ha mégis romlott árut kapunk, és ezt csak otthon vesszük észre, azt bátran vigyük vissza az üzletbe még akkor is, ha ez fáradtsággal és kényelmetlenséggel jár. Ez nem csak a saját érdekünket szolgálja, hanem a fogyasztók széles rétegét, és ezzel elejét vehetjük egy rossz minőségű árú sorozatos kiszolgálásának.
Ahhoz, hogy a kifogásunkat érvényesíteni tudjuk, a vásárlás idejét, helyét nekünk, a fogyasztónak kell igazolni. Ehhez viszont szükségünk van a fizetési jegyzékre,(nyugtára). A kereskedő a minőségi kifogásról jegyzőkönyvet köteles felvenni, melyben rögzíteni kell az elintézés módját. A jegyzőkönyvből 1 példányt a vevőnek át kell adni. A kifogás olykor nézeteltéréssel járhat. Nem kell félni az ütközéstől, mint fogyasztó a jogunkkal akarunk élni. (Természetesen senkit sem illik megsérteni az emberi méltóságában, ugyanez a kereskedőtől is elvárható). Ha úgy érezzük, hogy ilyen- vagy hasonló ügyben a panaszunkat nem megnyugtatóan rendezték, az észrevételünket nyugodtan írjuk be a vásárlók könyvébe. A bejegyzés 1 példányát vegyük magunkhoz. Természetesen írásos választ csak akkor várhatunk, ha nevünket, címünket megadjuk. Az élelmiszer törvény előírja az élelmiszerek jelölését. A csomagolt élelmiszerek jelölésének tartalmazni kell:
Vásárlásaink során (legyen az piac, vagy üzlet) tartózkodjunk a magyar nyelvű címke nélküli áruktól. Nem tudjuk, mit vásárolunk meg, hogyan kell felhasználni. Az ilyen sok veszélyt rejthet magában. A fogyasztói árakról való tájékoztatás alapvető fogyasztóvédelmi kérdés, fogyasztói érdek. Az árakon keresztül kapunk tájékoztatást: mit, milyen mennyiséget, milyen áron tudunk megvásárolni és dönteni a vásárlás felől, másrészt módunkban áll boltok árainak összehasonlítása, és kiválasztani a legkedvezőbbet. Gyakorlott vásárlók ezt már a „házhoz szállított” reklám újságokból otthon eldöntik, mit hol érdemes vásárolni. Persze jó, ha az alkalmazott áraknak – különösen az akciós áruk esetében- már a nyugta alapján már a fizetéskor utána nézünk, és ellenőrizzük, valóban az az ár van a nyugtán, mint a reklám újságban szerepel, vagy a polccímkén ki van írva. A fogyasztói árak feltüntetéséről külön jogszabály rendelkezik. Alapelv, bármilyen áruról van is szó, az árut (árukat) jól láthatóan azonosításra alkalmas módon kell feltüntetni. (A kirakatban bemutatott áruknál is) A kiírt, meghirdetett ár alkalmazása kötelező.
Néhány példa az ár feltüntetésére:
Vásárlásaink során gyakran tapasztalhatjuk az üvegbetét díjak ára nincs az adott áru mellett jelölve, csak az szerepel: + ü. Ez a jelölés nem elfogadható, mivel a visszaváltható üveg árát is ki kell írni, pl.: +24 Ft. Itt említem meg, hogy a nyitvatartási idő alatt a betétdíjas üvegeket köteles a kereskedő visszaváltani. A visszaváltás helyén is ki kell a betétdíjakat írni. Rendszeresen tapasztaltam az ellenőrzési munkám során, hogy egy-egy árun sokszor két, esetleg több ár is szerepelt. Ilyen esetben a kereskedő a (leg)alacsonyabb árat számolhatja fel. A megvásárolt és a boltból már elvitt áru minőségének megóvásáról saját érdekünkben már magunknak kell gondoskodni. Jó, ha a megvásárolt, gyorsan romló élelmiszerekkel (tej- töltelékáru) tűző nyári napon nem egy újabb bevásárló útra indulunk, hanem haza viszik, és ha módunkban áll, otthon is a megismert tárolási előírásokat alkalmazzuk. Tanácsolni tudom, hogy a saját hűtőgépünkben bolti csomagolásban soha ne tegyünk be árut. Zárt bekötözött bolti PVC zsákokból különösen tőke húsokat, zöldségféléket vegyük ki. Lehetőleg otthon is legyünk tekintettel a lejárati időkre. Tisztelt nyugdíjas társam (már aki türelemmel végig követte az élelmiszer forgalmazás- vásárlással kapcsolatos tájékoztatómat) örömmel veszem észrevételét, e területen szerzett tapasztalatait megosztja velünk akár írásban, akár telefonon olyan céllal is, hogy azt mások okulására is közzé tegyük. Természetesen nem kívánjuk az üzlet, vagy a kereskedő nevét megjelölni. Címünk változatlan, Nyíregyháza, Damjanich u. 4-6. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos telefonszámunk: 42/310-515. 06/70 638-6473. Ne feledjék a fenti címen hétfő- szerda- péntek délelőtt 9-13 óra között várjuk ügyfeleinket. Természetesen nem csak panaszügyintézéshez adunk segítséget, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekben is tanáccsal szolgálunk.
|