JOGSZABÁLYOK (Az itt felsorolt joganyagok az internetröl kerültek összegyüjtésre. Frissitésük, aktualizálásuk folyamatos)
1997. évi CLV. törvény
a fogyasztóvédelemről
Az Országgyülés annak
érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön
létre, amely biztosítja a fogyasztói érdekek
- különösen a biztonságos áruhoz és
szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez,
a megfelelő tájékoztatáshoz és
oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz, továbbá
a társadalmi szervezeteken keresztül történő
fogyasztói érdekképviselethez füződő érdekek
- védelmét, valamint az érvényesítésükhöz
szükséges intézményrendszer
továbbfejlesztését, a következő törvényt
alkotja:
ELSÖ RÉSZ
ÁLTALÁNOS ÉS A
FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELMET BIZTOSÍTÓ
RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A törvény hatálya
1. § E
törvény hatálya - külön törvény
eltérő rendelkezése hiányában - arra a
gazdálkodó szervezet által végzett
gazdasági, illetve szakmai tevékenységre terjed
ki, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.
Értelmező rendelkezések
2. § E
törvény alkalmazásában:
a) Áru: bármely
birtokba vehető, forgalomképes dolog, ideértve a dolog
módjára hasznosítható javakat is.
b) Biztosítási
szolgáltatás: biztosító
társaság, illetve biztosító szövetkezet
biztosítási szerződés megkötésére
és teljesítésére irányuló
tevékenysége, ideértve a biztosítási
alkusz és a biztosítási szaktanácsadó
részére végzett tevékenységet is.
c) Szolgáltatás: olyan
tevékenység, amely a fogyasztóval kialakított
közvetlen kapcsolat keretében elégíti ki a
fogyasztói szükségleteket úgy, hogy a
szolgáltatás nyújtása és
igénybevétele (fogyasztása) időben részben
vagy teljesen egybeesik.
d) Fogyasztási kölcsön:
a hitelintézetekről és
pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény hatálya alá
nem tartozó minden olyan kölcsön, részletfizetés
vagy halasztott fizetés, amelyet gazdálkodó
szervezet fogyasztó részére nyújt az
általa forgalmazott áru megvásárlásához,
illetve az általa nyújtott szolgáltatás
igénybevételéhez.
e) Fogyasztó: az
a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység
körén kívül - árut vesz, rendel, kap,
használ, illetve akinek a részére a
szolgáltatást végzik, továbbá, aki
az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos
tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.
f) Fogyasztási kölcsönszerződés:
a fogyasztási kölcsön
igénybevételére irányuló
szerződés.
g)
h) Fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi
szervezet: magánszemélyek
által az egyesülési jogról szóló
1989. évi II. törvény alapján létrehozott
társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, ha
az alapszabályban meghatározott célja a
fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak
megfelelően legalább két éve működik, és
magánszemély tagjainak száma legalább
ötven fő.
i) Fogyasztói forgalom: az
árunak vagy a szolgáltatásnak közvetlenül
a fogyasztó mint végső felhasználó
részére történő forgalmazása vagy
nyújtása, továbbá ingyenes minta, áru
átadása.
j) Forgalmazó: az
árut vagy a szolgáltatást fogyasztói
forgalomba hozó gazdálkodó szervezet. A törvény
II. fejezetének alkalmazásában az a forgalomba
hozó minősül forgalmazónak, akinek a tevékenysége
az áru biztonsági jellemzőit nem befolyásolja.
k) Gyártó:
ka) az
árunak az Európai Gazdasági Térségben
letelepedett üzletszerű előállítója,
termelője, helyreállítója vagy felújítója,
illetve aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével
vagy egyéb megkülönböztető jelzés
alkalmazásával önmagát az áru
gyártójaként tünteti fel,
kb) a
gyártónak az Európai Gazdasági Térségben
letelepedett meghatalmazott képviselője, ha maga a gyártó
nem az Európai Gazdasági Térségben
letelepedett; ilyen képviselő hiányában az
importáló, továbbá
kc) akinek
a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során
az áru biztonságosságát befolyásolhatja.
l) Közüzemi szolgáltatás:
villamosenergia-, gáz-,
hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési,
köztisztasági és a közcélú
távbeszélő-szolgáltatás.
m) Pénzügyi és
nyugdíjpénztári szolgáltatás: a
hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény hatálya alá tartozó
pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő
pénzügyi szolgáltatás, a befektetési
vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól
szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
hatálya alá tartozó befektetési
szolgáltatás, befektetési szolgáltatási
tevékenységet kiegészítő szolgáltatás
és árutőzsdei szolgáltatás a
magánnyugdíjról és a
magánnyugdíjpénztárakról szóló
1997. évi LXXXII. törvény, valamint az Önkéntes
Kölcsönös Biztosító Pénztárakról
szóló 1993. évi XCVI. törvény
hatálya alá tartozó szolgáltatás,
a foglalkoztatói nyugdíjról és
intézményeiről szóló 2007. évi
CXVII. törvény hatálya alá tartozó
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás, a
biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX.
törvény hatálya alá tartozó
biztosítási, biztosításközvetítői
és biztosítási szaktanácsadói
szolgáltatás.
n) Forgalomból történő
kivonás: olyan
intézkedés, amelynek célja a nem biztonságos
áru forgalmazásának, bemutatásának,
illetve a fogyasztó számára történő
felajánlásának megakadályozása.
o) Visszahívás: olyan
intézkedés, amelynek célja a gyártó
vagy a forgalmazó által a fogyasztó számára
rendelkezésre bocsátott vagy szállított
nem biztonságos áru visszaszolgáltatása.
p) Gazdálkodó szervezet:
az 1. § szerinti
tevékenységet végző természetes személy,
a Magyar Köztársaságban vagy külföldön
nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdasági
társaság, valamint külföldi vállalkozás
magyarországi fióktelepe.
II. Fejezet
A fogyasztók életének,
egészségének és biztonságának
védelme
3. § (1)
Forgalomba csak biztonságos áru hozható.
(2) A gyártó köteles
gondoskodni az áru biztonságosságáról.
(3) A forgalmazó nem hozhat
forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy a rendelkezésére
álló tájékoztatás vagy szakmai
ismeret alapján tudnia kellene, hogy az áru nem
biztonságos. A forgalmazó a külön
jogszabályban meghatározottak szerint köteles
elősegíteni az általa forgalomba hozott áru
biztonságosságának ellenőrzését,
ennek során köteles különösen az áru
által okozott veszélyekre vonatkozó tájékoztatás
továbbadására, az áru származási
helyének megállapításához és
forgalmazásának nyomon követéséhez
szükséges dokumentáció megőrzésre és
rendelkezésre bocsátására, valamint a
veszélyek elkerülése érdekében a
gyártókkal és a fogyasztóvédelmi
hatósággal való együttműködésre.
(4) Az a gyártó vagy a
forgalmazó, akinek a rendelkezésére álló
tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján
tudnia kell, hogy az általuk forgalomba hozott áru nem
felel meg az e törvény 4. §-ának (1)
bekezdésében meghatározott biztonságossági
követelménynek, a külön jogszabályban
meghatározottak szerint köteles a hatáskörrel
rendelkező hatóságot haladéktalanul
tájékoztatni, egyidejűleg rendelkezésére
bocsátani különösen a fogyasztókat
érintő veszély elhárítására
tett intézkedéseire vonatkozó adatokat.
4. § (1)
Ha az áru biztonságosságát jogszabály
vagy nemzeti szabvány nem határozza meg, az áru
akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó
életét, egészségét, testi épségét
a rendeltetésszerü vagy az ésszerűen várható
használat - ideértve adott esetben az üzembe
helyezési, beszerelési, karbantartási előírások
betartását - időtartama alatt nem, vagy csak a
rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható
használatával járó legkisebb mértékben
veszélyezteti.
(2) Az áru biztonságosságát
elsősorban a következők alapján kell megítélni:
a) az
áru (összetétele, csomagolása, valamint
összeszerelésére, beszerelésére és
karbantartására, felhasználására
vonatkozó előírások) alapvető ismérvei,
b) az
árunak más árura gyakorolt - az együttes
használat során ésszerűen várható
- hatásai,
c) az
áru külső megjelenítése, címkézése,
használati, hulladékkezelési vagy más
tájékoztatója,
d) az
áru használatának hatása a fokozott
veszélynek kitett - különösen a gyermek- és
az időskorú - fogyasztókra.
(3) Amennyiben a kockázat
figyelmeztetés nélkül nem észlelhető
azonnal, a gyártó köteles a fogyasztót
írásban figyelmeztetni olyan módon, hogy a
fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű
vagy ésszerűen várható használatával
járó veszélyt, illetve megtehesse a veszély
elleni óvintézkedéseket. A figyelmeztetés
nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót
az áru biztonságosságával kapcsolatos
kötelezettségei alól.
(4) A gyártó köteles a
forgalomba hozott áruval kapcsolatos kockázati
tényezőket felmérni, és megtenni a
megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz
szükséges intézkedéseket, így
különösen:
a) az
árut azonosításra alkalmas jelöléssel
ellátni,
b) a
forgalomba hozott áru biztonságosságát
mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni,
c) az
áru biztonságosságával kapcsolatos
kifogásokat kivizsgálni,
d) a
forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól
tájékoztatni,
e) az
árut a forgalomból kivonni, illetve - a külön
jogszabályban meghatározottak szerint - visszahívni.
(5) Az áru biztonságosságának
megítélését nem befolyásolja
önmagában az a tény, hogy később nagyobb
biztonságot nyújtó áru kerül
forgalomba.
5. § (1)
A 3-4. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a
szolgáltatás nyújtása során, az
azzal összefüggésben a fogyasztó számára
szolgáltatott vagy elérhetővé tett árura
is.
(2) A 3-4. §-ban foglaltakat nem kell
alkalmazni, ha a forgalmazó az értékesítéskor
a fogyasztóval egyértelműen közli, hogy
a) az
áru régiség,
b) az
árut használat előtt helyre kell állítani.
III. Fejezet
A fogyasztók vagyoni érdekeinek
védelme
A fogyasztók vagyoni érdekeinek
védelmét biztosító általános
rendelkezések
6. § Az
e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket
alkalmazni kell, ha a gazdálkodó szervezet
a) az
áru előállítására, átvételére,
mérlegelésére, csomagolására,
címkézésére, megfelelőségértékelésére,
megfelelőségi jelölésére, árának
feltüntetésére, tárolására,
szállítására és forgalomba
hozatalára, illetve a szolgáltatás nyújtására
vonatkozó jogszabályi előírásokat
megsérti,
b) a
fogyasztókat - hamis méréssel, számolással,
az áru minőségének megrontásával -
megkárosítja,
c) a
nyitva tartásra vonatkozó szabályokat megszegi,
d) üzletkörébe
nem tartozó árut árusít vagy
szolgáltatást nyújt,
e) a
fogyasztók minőségi kifogásait a jogszabályok
megsértésével intézi,
f) a
forgalomból az árut jogosulatlanul visszatartja,
illetve a szolgáltatás nyújtását
jogosulatlanul megtagadja,
g) a
vásárlók könyvét szabálytalanul
kezeli,
h) nem
megfelelő minőségű árut hoz forgalomba vagy ilyen
szolgáltatást nyújt,
i) a
hatósági árnál vagy az árura vagy
szolgáltatásra egyébként kötelezően
megállapított árnál magasabb árat
kér.
j)
Fogyasztási kölcsön
7. § (1)
A fogyasztási kölcsönszerződés
érvényességéhez a szerződés írásba
foglalása és egy példányának a
fogyasztó részére történő átadása
szükséges.
(2) Semmis az a fogyasztási
kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
a) a
szerződés tárgyát képező áru vagy
szolgáltatás meghatározását,
b) a
szerződés alapján fizetendő ellenszolgáltatás
meghatározását,
c) a
tulajdonjog átszállásának időpontját
és feltételeit,
d) a
szerződéssel kapcsolatos összes költséget,
ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek
éves, százalékban kifejezett értékét,
e) az
éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjat,
f) az
éves, százalékban kifejezett hiteldíj
módosításának feltételeit vagy, ha
ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
g) a
részletek számát, összegét, a
törlesztési időpontokat,
h) ha
az áru ára vagy a szolgáltatás díja
a szerződés időtartama alatt változhat, a változás
feltételeit, illetve azt az összeget, melynek elérése
esetén a fogyasztó hátrányos
következmények nélkül a szerződéstől
elállhat.
(3) A (2) bekezdés e)
pontja szerinti éves,
százalékban kifejezett teljes hiteldíj összegét
a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi
CXII. törvény, valamint a teljes hiteldíj mutató
számítására és közzétételére
vonatkozó rendelkezések alapján kell
kiszámítani.
(4) A fogyasztási kölcsönszerződésre
vonatkozó szabályoktól a fogyasztó
hátrányára eltérő szerződési
kikötés semmis.
(5) A szerződés semmisségére
csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
(6) A hitelező köteles a fogyasztót
a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor
minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni,
amely jogszabály alapján válik a szerződés
részévé.
(7) Fogyasztási kölcsönszerződés
esetében a fogyasztó minden esetben élhet a
lejárat előtti teljesítés jogával. Ebben
az esetben a hitelező köteles a hiteldíjat arányosan
csökkenteni.
7/A. § (1)
Fogyasztási kölcsönszerződés esetében
a Ptk. 329. §-ában foglaltaktól a fogyasztó
hátrányára eltérni nem lehet.
(2) A fogyasztó nem kötelezhető
arra, hogy a hitelezőnek a fogyasztási kölcsönszerződésből
származó követelései ellenében
váltókötelezettséget vállaljon.
(3) A hitelező a fogyasztási
kölcsönszerződésből származó
követelése biztosítására csekket a
fogyasztótól nem fogadhat el.
(4) A fogyasztó bármikor
követelheti a hitelezőtől az olyan váltó vagy
csekk visszaadását, amelyet a (2) vagy (3) bekezdéssel
ellentétben bocsátott ki.
(5) A hitelező felel minden olyan kárért,
amely a fogyasztót a (2) vagy (3) bekezdéssel
ellentétes váltó- vagy csekk-kibocsátással
összefüggésben érte.
IV. Fejezet
A fogyasztók tájékoztatása
A tájékoztatás
célja
8. § A
tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra,
hogy a fogyasztó rendelkezzen
a) az
áru- és szolgáltatásválasztás
megkönnyítéséhez, továbbá az
áru és a szolgáltatás használatához,
az áru fenntartásához szükséges
megfelelő ismeretekkel az áru és a szolgáltatás
alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről,
az áru és a szolgáltatás minőségéről,
áráról, díjáról, valamint
az áru használatára vonatkozó
utasításokról és használatával
járó veszélyekről,
b) a
jogai érvényesítéséhez szükséges
alapvető ismeretekkel.
A címkézés
9. § Az
áru akkor hozható fogyasztói forgalomba, ha a
csomagolásán vagy másutt, de az árutól
elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól
olvashatóan, közérthetően és egyértelműen
tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához
és a hatósági ellenőrzéshez szükséges,
a 10. §-ban meghatározott adatokat.
10. § (1)
Az áru címkéjének tartalmaznia kell az
áru
a) azonosításra
alkalmas megnevezését, amelyet védjegy vagy
fantázianév nem helyettesíthet;
b) gyártójának
vagy forgalmazójának nevét és címét
azonosításra alkalmas módon;
c) származási
helyének megjelölését, ha az áru nem
az Európai Gazdasági Térségből származik.
(2) Az áru jellegétől és
rendeltetésétől függően a címkének
az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a külön
jogszabályban meghatározottak szerint - tartalmaznia
kell az áru
a) méreteit,
nettó mennyiségét az árura jellemző
mértékegységben vagy darabszámban,
b) előállításához
felhasznált összetevőket (mennyiségi összetételét,
a felhasznált anyagok arányát),
c) rendeltetésszerű
használhatóságának vagy
minőségmegőrzésének várható
időtartamát,
d) alapvető
műszaki jellemzőit,
e) energiafelhasználásának
ismérveit,
f) a
külön jogszabályban meghatározott módon
tanúsított környezet-, illetve természetkímélő
jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás
módja, a használat és a hulladékká
válás tekintetében), a külön
jogszabályban meghatározott környezetre és
természetre ható veszélyesség jellegét
(a felhasznált anyagok, az előállítás
módja, a használat és a hulladékká
válás tekintetében), illetve a környezet
védelmének általános szabályairól
szóló 1995. évi LIII. törvény és
külön jogszabályok alapján fennálló
környezetterhelési díj, továbbá
termékdíj fizetési kötelezettséget,
g) megfelelőségi
jelölését.
(3) Ha az áru jellege indokolja, a
címkének - külön jogszabályban
meghatározottak szerint - megfelelő tájékoztatást
kell tartalmaznia az áru környezet-, illetve
természetkímélő jellegéről, valamint a
rendeltetésszerű használatával együtt járó,
az áru előrelátható használati ideje
alatt fennálló, valamint hulladékká
válásakor jelentkező veszélyességi
tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt
képes legyen felmérni és megtenni az
elhárításához szükséges
intézkedéseket.
(4) A címke tartalma megjeleníthető
szöveggel, számmal, képpel, ábrával,
jellel és jelöléssel úgy, hogy az
megfeleljen az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaknak.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat
magyar nyelven is meg kell jeleníteni.
11. § A
9-10. §-ban foglaltakat külön törvény
eltérő rendelkezése hiányában kell
alkalmazni. Az egyes árufajták címkéjének
tartalmára és megjelenítési formájára
jogszabály további részletes előírásokat
is meghatározhat.
A használati és kezelési
útmutató
12. § (1)
Külön jogszabályban meghatározott áru
csak használati és kezelési útmutatóval
hozható forgalomba.
(2) A használati és kezelési
útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven,
közérthetően és egyértelműen tájékoztatni
kell az áru rendeltetésszerű használatának,
felhasználásának, eltarthatóságának
és kezelésének (a továbbiakban együtt:
rendeltetésszerű használat) módjáról,
így különösen az áru
a) rendeltetésszerű
használatára vonatkozó utasításokról
és feltételekről,
b) minőségének
megtartásához szükséges különleges
tárolási, kezelési feltételekről,
amennyiben azok az áru minőségmegőrzési
időtartamát, illetve felhasználhatóságát
nagymértékben befolyásolják.
(3) Az import áruk esetében
az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval
azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és
kezelési útmutatót kell a fogyasztó
számára biztosítani.
A megfelelőség tanúsítása
13. § Azok
az áruk, amelyekre vonatkozóan jogszabály
megfelelőség-tanúsítási kötelezettséget
ír elő, csak az előírt mód szerinti
megfelelőségi tanúsítvánnyal együtt
hozhatók forgalomba.
Az ár feltüntetése
14. § (1)
Az áru fogyasztói forgalombahozatalakor a forgalmazó
köteles - külön jogszabályban meghatározottak
szerint - a fogyasztót írásban tájékoztatni
az eladási árról és az egységárról,
illetve a szolgáltatás díjáról.
(2) Az eladási árat, az
egységárat és a szolgáltatás díját
a Magyar Köztársaság területén
törvényes fizetőeszköz szerint meghatározva,
egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és
tisztán olvashatóan kell feltüntetni.
(3) A Magyar Köztársaság
területén fogyasztói forgalomba hozott áru
és szolgáltatás áraként a
fogyasztói forgalomban fizetendő árat kell feltüntetni.
(4) Több eladási ár vagy
szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése
esetén az áru eladási árán, vagy a
szolgáltatás díján a feltüntetett
legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási
díjat kell érteni.
(5) Az árcímke nem takarhatja
el az egyedi csomagoláson jogszabály kötelező
előírása szerint elhelyezett fogyasztói
tájékoztatót.
A csomagolás
15. § (1)
Az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás
óvja meg az áru minőségét, könnyítse
meg szállítását, ne befolyásolja
hátrányosan az áru minőségét vagy
mennyiségét, segítse elő a korszerű
kiszolgálást, feleljen meg a biztonságos
munkavégzés és az egészségvédelem
követelményeinek.
(2) Az áru csomagolására
jogszabály további előírásokat határozhat
meg.
Felelősség a tájékoztatási
és csomagolási szabályok megsértéséért
16. § (1)
A fogyasztók tájékoztatására,
valamint a csomagolásra vonatkozó szabályok
megtartására
a) a
címkézés, a használati és kezelési
útmutató, a megfelelőség-tanúsítás,
valamint a csomagolás tekintetében a gyártó,
b) az
ár feltüntetése tekintetében a forgalmazó
köteles.
(2) Ha a gyártó az árut
nem látja el a törvény 9-15. §-aiban, illetve
külön jogszabályban meghatározott
tájékoztatással és csomagolással,
a forgalmazó köteles azt pótolni.
(3) A forgalmazónak kell
bizonyítania, hogy a tájékoztatást a
fogyasztónak megadta.
(4) A fogyasztó - választása
szerint - a gyártóval, illetve az árut
forgalomba hozó bármelyik gazdálkodó
szervezettel szemben érvényesítheti jogait,
függetlenül attól, hogy a gyártót
megnevezték-e.
(5) A (2)-(4) bekezdésekben foglalt
rendelkezések nem érintik a forgalmazónak a
gyártóval szemben érvényesíthető
igényeit.
V. Fejezet
A fogyasztók oktatása
17. § (1)
A fogyasztóval iskolai és iskolán kívüli
oktatás keretében meg kell ismertetni az igényei
érvényesítéséhez szükséges
jogszabályokat.
(2) A fogyasztóvédelmi
oktatás elsősorban állami feladat.
(3) Az iskolai fogyasztóvédelmi
oktatás a Nemzeti Alaptanterv részét képezi.
A Nemzeti Alaptanterv fogyasztóvédelemmel kapcsolatos
követelményeinek a Kormány részére
történő benyújtása előtt be kell szerezni a
fogyasztói érdekek országos képviseletét
ellátó társadalmi szervezetek véleményét
is.
(4) A Nemzeti Alaptanterv elvei és
követelményei szerint a fogyasztóvédelemért
felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) közreműködik
a közoktatás intézményei számára
készülő fogyasztóvédelmi tantervi
követelmények meghatározásában.
(5) Az állam az iskolai
fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos
feladatait az oktatási intézményeken keresztül,
a fogyasztóvédelmi hatósággal és a
fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezetekkel együttműködve látja
el.
VI. Fejezet
A fogyasztói jogok érvényesítése
Békéltető testület
18. § (1)
A békéltető testület eljárásának
célja a fogyasztó és a gazdálkodó
szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói
jogvita) egyezségen alapuló rendezésének
megkísérlése, ennek eredménytelensége
esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói
jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének
biztosítása érdekében.
(2) A békéltető testület
a területi gazdasági kamarák (a továbbiakban:
kamara) mellett működő független testület.
(3) A békéltető testületet
az azonos területen működő kereskedelmi és
iparkamara és agrárkamara közösen működteti.
(4)
(5) A helyi önkormányzatok -
önkéntesen és a kamarával történő
megállapodás alapján - részt vállalhatnak
a békéltető testület működtetésének
feladataiból.
19. § (1)
A békéltető testület hatáskörébe
az áruk és szolgáltatások minőségével,
biztonságosságával és a termékfelelősségi
szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések
megkötésével és teljesítésével
kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági
eljáráson kívüli rendezése tartozik.
(2)
20. § (1)
Az eljárásra az a békéltető testület
illetékes, amelynek területén a fogyasztó
lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetőleg a
28. § (2) bekezdése alapján eljárást
kezdeményező szervezet székhelye található.
(2) Belföldi lakóhely hiányában
az illetékesség a fogyasztó tartózkodási
helyéhez igazodik. Ha ez külföldön van, az
illetékességet a panasszal érintett gazdálkodó
szervezet vagy az annak képviseletére hivatott szerv
székhelye alapítja meg.
(3) A fogyasztó a kérelmet az
(1) bekezdés szerint illetékes testület helyett a
szerződés teljesítésének helye szerint
illetékes testületnél is benyújthatja.
(4) A békéltető testület
illetékességi területe a testületet működtető
területi gazdasági kamarák illetékességi
területéhez igazodik.
21. § (1)
A békéltető testület elnökből,
elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban
együtt: békéltető testületi tagok) áll.
(2) A testületi tagokat -
testületenként legalább tíz, legfeljebb
harminc főt - egyrészről a kamara, másrészről a
fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik
ki. A jelölés során biztosítani kell, hogy
a testületnek legyen olyan tagja, aki a 25. § (4)
bekezdésében meghatározott követelményeknek
megfelel.
(3) A tagokról a testület
elnöke listát vezet. A lista tartalmazza a tagok nevét,
szakmai ismeretük és a jelölő szervezet
megjelölését. Ezek az adatok közérdekből
nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok
listáját megküldi a békéltető
testület működési feltételeit biztosító
kamarának, a fogyasztóvédelmi hatóságnak,
a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezeteknek, valamint a helyi önkormányzatoknak.
(4) Az elnököt - a testületi
tagok közül - a békéltető testület
választja meg. A választás eredményét
a békéltető testület megküldi a
fogyasztóvédelmi hatóság vezetőjének.
Ha az elnök testületi tagsági megbízatásának
megszűnését követő hatvan napon belül a
békéltető testület nem választ elnököt,
az új elnököt - a fogyasztóvédelmi
hatóság vezetőjének javaslatára - a
miniszter bízza meg a testületi tagok közül. Az
elnök teljes jogkörrel képviseli a testületet.
(5) Az elnökhelyettest az elnök
jelöli ki a testületi tagok közül. Az
elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti az
elnököt annak akadályoztatása esetén.
(6) A békéltető testületi
tagok megbízatása három évre szól.
A tagok újraválaszthatóak.
(7) A békéltető testület
tagjai tevékenységüket külön
jogszabályban meghatározott díjazás
ellenében végzik.
22. § (1)
Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú
iskolai végzettséggel és annak megfelelő,
legalább kétéves igazolt szakmai gyakorlattal
rendelkezik.
(2) Nem lehet békéltető
testületi tag,
a) aki
a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen
vagy korlátozottan cselekvőképes,
b) aki
a büntetett előélethez fűződő hátrányok
alól nem mentesült.
23. § A
békéltető testület tagjainak függetlennek és
pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői
a feleknek, eljárásuk során utasítást
nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a
békéltető testület működése során
tudomásukra jutott tények és adatok
tekintetében, az eljárás megszűnése után
is. Minderről kijelölésük elfogadásakor
írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.
24. § (1)
A békéltető testületi tag megbízatása
megszűnik
a) a
megbízatás időtartamának lejártával,
b) a
22. § (2) bekezdésében foglalt kizáró
okok bekövetkezése esetén,
c) lemondással,
d) alkalmatlanná
válása esetén,
e) halálával.
(2) Az (1) bekezdés d)
pontja szerinti esetben a
megbízatás megszűnését a békéltető
testület elnöke - az érintett testületi tag
meghallgatása után és a tagot jelölő
szervezet véleményének figyelembevételével
- állapítja meg.
(3) Ha a békéltető testületi
tag megbízatása a törvényben szabályozott
bármely okból megszűnik, helyette a testületi tag
jelölésére vonatkozó rendelkezések
megfelelő alkalmazásával új testületi tagot
kell kijelölni.
25. § (1)
A békéltető testület háromtagú
tanácsban jár el. Az eljáró tanács
egyik tagját az eljárást megindító
fogyasztó, illetve a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi
szervezet, egy másik tagját pedig az eljárással
érintett gazdálkodó szervezet jelöli ki a
testületi tagok 21. § (2) bekezdésében
meghatározott listájáról, és az
így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró
tanács elnökét.
(2) Ha a felek bármelyike a megadott
határidőn belül nem él a jelölés
lehetőségével, vagy a két kijelölt
testületi tag a kijelölésüktől számított
három napon belül nem egyezik meg a harmadik tag
személyében, vagy, ha más okból
szükséges, az eljáró tanács hiányzó
tagját a testület elnöke jelöli ki, figyelemmel
arra, hogy legalább egy tag a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi
szervezetek által jelölt, egy másik tag pedig a
kamara által jelölt testületi tagok közül
kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, amely nagy
valószínűséggel biztosítja független
és pártatlan testületi tag kijelölését.
(3) Ha a felek az ügy eldöntését
egyszerűnek tartják és egy testületi tag
személyében megállapodnak, ez a testületi
tag egyedül jogosult az eljárás lefolytatására.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott
esetben egyedül eljáró testületi tagként
csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel
rendelkezik, és a megelőző három évben nem állt
az őt jelölő kamarával, illetve fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi
szervezettel, vagy ezek tagjával munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban.
(5) Ahol a törvény a
továbbiakban eljáró tanácsot, illetve az
eljáró tanács elnökét említ,
azon az egyedül eljáró testületi tagot is
érteni kell.
26. § (1)
A békéltető testületi tag az eljárásból
ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának
[Ptk. 685. § b) pont]
a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni
érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt
elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta,
és ennek ismeretében személye ellen egyik fél
sem emelt kifogást.
(2) A felek, illetve az elnök által
az eljáró tanácsba kijelölt testületi
tag köteles a testület elnökének haladéktalanul
bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan
körülményt, amely jogos kétségeket
ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága
tekintetében.
(3) Az eljáró tanácsba
kijelölt testületi tag ellen a fél kizárási
kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények
állnak fenn, amelyek jogos kétségeket
ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága
tekintetében.
(4) A fél az általa kijelölt
testületi tag ellen csak olyan okból élhet
kizárási kérelemmel, amely a kijelölést
követően vált előtte ismertté.
(5) Az indokolással ellátott
írásbeli kizárási kérelem attól
a naptól számított három napon belül
terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács
összetételéről tudomást szerzett, vagy
amikor a (3) bekezdésben említett körülmények
előtte ismertté váltak.
(6) A kizárási kérelemről
a békéltető testület elnöke dönt, az
érintett testületi tag meghallgatása után.
E döntés meghozataláig az eljáró
tanács - a kizárással érintett testületi
tagot is beleértve - folytathatja az eljárást,
de érdemi határozatot nem hozhat.
26/A. § A
békéltető testület bárki kérésére
köteles haladéktalanul, írásban vagy más
megfelelő formában tájékoztatást adni a
hatásköréről, illetékességéről,
eljárásának szabályairól és
költségeiről, határozatainak típusairól,
kikényszerítésének módjáról
és a rendelkezésre álló jogorvoslatokról.
27. § (1)
A békéltető testület eljárása
megindításának feltétele, hogy a
fogyasztó az érintett gazdálkodó
szervezettel közvetlenül megkísérelje a
panaszügy rendezését.
(2) E körben a gazdálkodó
szervezet fokozott együttműködésre köteles. Ha
a fogyasztó panaszával nem ért egyet, köteles
a fogyasztónak erről haladéktalanul rövid
indokolással ellátott írásbeli
nyilatkozatot adni.
28. § (1)
A békéltető testület eljárása a 27.
§-ban szabályozott egyeztetést követően
kérelemre indul.
(2) A kérelmet a fogyasztó
vagy - a több fogyasztót érintő vitás
ügyben az érintettek felhatalmazása alapján
- a fogyasztói érdekek képviseletét
ellátó társadalmi szervezet terjesztheti elő.
(3) A kérelmet a békéltető
testület elnökéhez kell írásban
benyújtani. Az írásos formának
elektronikus irat használatával is eleget lehet tenni.
A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a
fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy
tartózkodási helyét, illetve az eljárást
kezdeményező szervezet nevét, székhelyét
és az érintettek felhatalmazását,
b) a
panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét,
székhelyét,
c) -
ha az illetékességet a 20. § (3) bekezdése
szerint a szerződés teljesítésének
helyére kívánja alapítani - a
fogyasztónak a teljesítés helyére
vonatkozó nyilatkozatát,
d) a
panasz rövid leírását, az azt alátámasztó
tényeket és azok bizonyítékait,
e) a
fogyasztó nyilatkozatát a 27. § (1) bekezdésében
előírt feltétel teljesítéséről,
f) a
testület döntésére irányuló
indítványt.
(4) A kérelemhez csatolni kell azt
az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát),
amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként
hivatkozik, így különösen a gazdálkodó
szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz
elutasításáról, illetőleg - közüzemi,
valamint pénzügyi szolgáltatási
tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezet esetében - az ügyfélszolgálati
iroda elutasító nyilatkozatát, ezek hiányában
a fogyasztó rendelkezésére álló
egyéb írásos bizonyítékot az
egyeztetés megkísérléséről.
(5) Ha a kérelem nem felel meg a
(3)-(4) bekezdésben foglaltaknak, a békéltető
testület elnöke a kérelmet a hiányok
megjelölése mellett pótlás végett a
kérelmezőnek visszaküldi.
28/A. § Az
eljárás megindítása az elévülést
megszakítja. Az eljárás eredményes
befejezése után az elévülésre a Ptk.
327. §-a (1) és (2) bekezdésében, az
eljárás eredménytelensége esetén a
Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak
irányadók.
29. § (1)
Az eljárás megindulásától kezdődő
határidők számításakor az eljárás
megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan
kérelem a békéltető testület elnökéhez
beérkezik.
(2) A békéltető testület
elnöke az eljárás megindulásától
számított három munkanapon belül
megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe
és illetékessége alá tartozik-e. A
testület hatáskörének vagy illetékességének
hiánya esetén az ügyet - a kérelmező
egyidejű értesítésével - a hatáskörrel,
illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek
haladéktalanul megküldi.
(3) A testület hatáskörének
és illetékességének megállapítása
esetén az elnök az eljárás megindulásától
számított harminc napon belüli meghallgatási
időpontot tűz ki a felek számára.
(4) Az elnök a meghallgatás
kitűzött időpontjáról a feleket a kérelem
másolatának és a 21. § (3) bekezdése
szerinti lista egyidejű megküldésével kellő időben
előzetesen értesíti, azzal a felhívással,
hogy az eljáró tanács általuk jelölhető
tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az
értesítés kézhezvételétől
számított három napon belül tegyék
meg, illetve - egyszerűen eldönthető ügy esetén - az
egyedül eljáró testületi tag személyében
e határidő alatt állapodjanak meg, ellenkező esetben a
kijelölésről a békéltető testület
elnöke hivatalból gondoskodik. Az elnök a
körülmények mérlegelése alapján
kezdeményezheti az eljárás írásbeli
lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez
azonban mindkét fél hozzájárulását
be kell szereznie.
(5) Az értesítésben a
panasszal érintett gazdálkodó szervezetet fel
kell szólítani, hogy az értesítés
kézhezvételétől számított öt
napon belül írásban nyilatkozzék
(válaszirat) a panasz jogosságát és az
ügy körülményeit, valamint a tanács
döntésének kötelezésként
történő elfogadását (alávetés)
illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait
alátámasztó tényeket és azok
bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat
(ezek másolatát), amelyek tartalmára
bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a
gazdálkodó szervezetet, hogy az ügy érdemére
vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása
esetén a tanács a rendelkezésére álló
adatok alapján határoz.
(6) A gazdálkodó szervezet
válasziratának másolatát az elnök a
kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig
erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja
át.
(7) Ha a gazdálkodó szervezet
válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles
az eljárást folytatni, anélkül, hogy a
mulasztást a kérelmező állításai
elismerésének tekintené.
30. § (1)
Az eljárás során a tanács elnöke
egyezséget kísérel meg létrehozni a felek
között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak,
a tanács azt határozattal jóváhagyja,
ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az
eljárást folytatja. A tanács elnöke szükség
esetén a fogyasztót jogairól és
kötelezettségeiről tájékoztatja.
(2) Az eljárás során a
tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban
részesíteni. Köteles lehetőséget adni a
felek számára álláspontjuk előadására,
illetve beadványaik előterjesztésére.
(3) Az eljárás nyilvános,
bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság
kizárását.
31. § (1)
A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás
során szabadon módosítható vagy
kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró
tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott
késedelemre tekintettel kizárja, vagy a gazdálkodó
szervezet az alávetésre hivatkozva a kérelem
módosítása, illetőleg kiegészítése
ellen tiltakozik.
(2) Ha a meghallgatáson bármelyik
fél szabályszerű értesítés
ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő
bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást,
és a rendelkezésre álló adatok alapján
hozhat határozatot.
(3)
(4) A tanács az eljárást
megszünteti, ha
a) a
fogyasztó a kérelmét visszavonja,
b) a
felek az eljárás megszüntetésében
megállapodnak,
c) az
eljárás folytatása lehetetlen,
d) az
eljárás folytatására - a tanács
megítélése szerint - bármely okból
nincs szükség.
(5) A tanács az ügy érdemében
szótöbbséggel határozatot hoz.
(6) A tanács az eljárást
az eljárás megindulását követő
hatvan napon belül befejezi, indokolt esetben ezt a határidőt
a testület elnöke legfeljebb harminc nappal
meghosszabbíthatja.
32. § A
tanács határozata
a) ajánlás,
ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az
eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a
tanács döntését kötelezésként
nem fogadja el, vagy
b) kötelezést
tartalmazó határozat, ha a panasszal érintett
gazdálkodó szervezet az eljárás
kezdetekor (alávetés) vagy a határozat
kihirdetésekor nyilatkozatában a békéltető
testület döntését magára nézve
kötelezőként elismerte.
33. § (1)
A határozatnak ki kell terjednie a kérelemben
előterjesztett valamennyi indítványra, és a
döntés alapjául szolgáló indokokra.
Rendelkezni kell az eljárás költségének
összegéről és annak viseléséről.
(2) Az eljárás költségét
az a fél viseli, akinek terhére a tanács az
ügyet eldöntötte.
(3) A határozatban megállapított
kötelezettség teljesítésére
rendszerint - a határozat kihirdetését követő
naptól számított - tizenöt napos határidőt
kell szabni.
(4) A tanács határozatát
a határozathozatal napján hirdeti ki. A kihirdetett
határozat írásba foglalt egy-egy példányát
legkésőbb nyolc napon belül meg kell küldeni a
feleknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak.
34. § (1)
A tanács határozata nem érinti a fogyasztónak
azt a jogát, hogy igényét bírósági
eljárás keretében érvényesítse.
(2) A tanács határozata ellen
fellebbezésnek nincs helye, a határozat
érvénytelenítése azonban kérhető a
bíróságtól, a (3) bekezdésben
meghatározottak szerint.
(3) A fél a határozatnak a
részére történt kézbesítésétől
számított tizenöt napon belül keresettel a
határozat érvénytelenítését
kérheti a békéltető testület székhelye
szerint illetékes megyei bíróságtól,
ha a tanács összetétele vagy eljárása
nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, vagy a
19. § (1) bekezdése alapján a békéltető
testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.
(4) A bíróság a tanács
kötelező határozatának végrehajtását
a fél kérelmére felfüggesztheti.
(5) A bíróság ítélete
kizárólag a határozat érvénytelenítésére
vonatkozhat.
(6) A bírósági
eljárására egyébként a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi
III. törvény rendelkezései irányadók.
35. § (1)
A határozat kézhezvételétől számított
tizenöt napon belül a fél kérheti a
tanácstól, hogy a határozatában
előforduló bármely névcserét, névelírást,
szám- vagy számítási hibát vagy
más hasonló elírást javítson ki,
illetve a határozat meghatározott része
tekintetében adjon értelmezést.
(2) Ha a tanács a kérelmet
indokoltnak tartja, annak beérkezésétől
számított három napon belül a kijavítást
elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az
értelmezés a határozat részévé
válik.
(3) A tanács az (1) bekezdésben
meghatározott hibát a határozat kihirdetésétől
számított harminc napon belül kérelem
hiányában is kijavíthatja.
36. § (1)
A békéltető testületet működtető kamara és
a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a
tanács kötelező határozatának
végrehajtását, illetve azt, hogy mennyiben
járnak el a felek az ajánlásban foglaltaknak
megfelelően.
(2) Ha a gazdálkodó szervezet
a tanács ajánlásának nem tesz eleget, az
(5) bekezdésben meghatározott értesítést
a békéltető testület továbbítja a
fogyasztóvédelmi hatóságnak, és a
békéltető testületet működtető kamarának,
amely - a fogyasztó nevének megjelölése
nélkül - jogosult, illetve ha az ajánlásban
foglaltak a békéltető testület határozata
szerint a fogyasztók széles körét érintik,
a fogyasztóvédelmi hatóság köteles a
vizsgált panaszt és az eljárás eredményét
nyilvánosságra hozni.
(3) Ha a gazdálkodó szervezet
a tanács kötelező határozatát vagy a
határozattal jóváhagyott egyezséget a
teljesítési határidőn belül nem hajtja
végre, a fogyasztó, illetve az eljárást
kezdeményező szervezet kérheti a bíróságtól
a tanács határozatának végrehajtási
záradékkal történő ellátását.
(4) A bíróság
megtagadja a kötelező határozat végrehajtását,
ha a 19. § (1) bekezdése alapján a békéltető
testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.
(5) A fogyasztó a határozattal
jóváhagyott egyezség és a kötelező
határozat végrehajtásának, illetve az
ajánlásban foglaltak követésének
elmaradásáról köteles értesíteni
a békéltető testületet.
36/A. § A
békéltető testület köteles tevékenységéről
évente, a tárgyévet követő év
március 31-éig összefoglaló tájékoztatót
készíteni és azt a miniszternek megküldeni.
A miniszter gondoskodik a rendelkezésére bocsátott
összefoglaló tájékoztatók
közzétételéről.
37. § A
békéltető testület az eljárására
vonatkozó részletes szabályokat a törvény
keretei között szabadon állapíthatja meg. Az
országos gazdasági kamarák az egységes
gyakorlat kialakítása érdekében - a
fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezetek szövetségének és
a testületi elnökök véleményének
figyelembevételével - eljárási
szabályzatot készíthetnek, melyet az
igazságügyért felelős miniszter hagy jóvá.
Ügyfélszolgálat
38. § (1)
A közüzemi, a pénzügyi és
nyugdíjpénztári, a biztosítási,
valamint a távközlési szolgáltatási
tevékenységet folytató gazdálkodó
szervezetek a fogyasztói bejelentések intézésére,
panaszok kivizsgálására és orvoslására,
a fogyasztók tájékoztatására az
ügyfelek részére nyitva álló
helyiségben ügyfélszolgálatot kötelesek
működtetni.
(2) Az ügyfélszolgálat
működési rendjét, félfogadási idejét
a gazdálkodó szervezet úgy köteles
megállapítani, illetve működésének
feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy
a fogyasztói érdekek ne sérüljenek.
(3) Az ügyfélszolgálat a
panasz elutasítását köteles indokolással
ellátva írásba foglalni és annak egy
példányát a fogyasztónak átadni
vagy tizenöt napon belül megküldeni.
(4) Az ügyfélszolgálat a
fogyasztói bejelentések intézése és
a fogyasztók tájékoztatása során
köteles együttműködni a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó társadalmi
szervezetekkel.
Keresetindítás
39. § (1)
Az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége
a fogyasztók széles körét érinti
vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a
fogyasztóvédelmi hatóság, a fogyasztói
érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezet vagy az ügyész, valamint a 2.
§ b) és
m) pontjában
meghatározott szolgáltatással kapcsolatban a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is
pert indíthat a fogyasztók széles körének
védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány
kiküszöbölése érdekében. Ilyen
per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett
fogyasztók személye nem állapítható
meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott
kereset a jogsértés bekövetkezését
követő egy éven belül nyújtható be.
(3) A bíróság az
ítéletben feljogosíthatja az igény
érvényesítőjét, hogy a jogsértő
költségére az ítéletet országos
napilapban közzétegye.
(4) A jogsértő köteles a
sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az
ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem
érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a
jogsértővel szemben a polgári jog szabályai
szerint igényét érvényesítse.
(5) A keresetindítási jog az
(1)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti
azokat az Európai Gazdasági Térség
bármely államának joga alapján létrejött
feljogosított egységeket az általuk védett
fogyasztói érdekek védelme körében,
amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján
az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett
jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben
érvényesített igény külön
jogszabályban meghatározott jogszabályi
rendelkezések megsértésén alapul.
MÁSODIK RÉSZ
A FOGYASZTÓVÉDELEM
ÁLLAMI, ÖNKORMÁNYZATI ÉS
ÉRDEK-KÉPVISELETI INTÉZMÉNYRENDSZERE
VII. Fejezet
A fogyasztóvédelem állami
intézményrendszere
40. § (1)
A miniszter
a) kidolgozza
és jóváhagyásra a Kormány elé
terjeszti a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját,
javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és
intézményi feltételeire,
b) intézkedéseket
tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme
és érvényesítése érdekében.
(2) A koncepciónak tartalmaznia
kell:
a) az
elérni kívánt fogyasztóvédelmi
célokat,
b) a
célok érdekében végrehajtandó
feladatokat, azok megvalósításának
sorrendjét és határidejét,
c) a
kitűzött célok megvalósításának
eszközeit, ideértve a pénzügyi igények
megjelölését is.
(3) A koncepcióban foglaltakat a
gazdaságpolitikai döntések kialakítása,
továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában
megvalósuló végrehajtási tevékenység
során érvényre kell juttatni.
41-43. §
Együttműködés az
Európai Gazdasági Térség államainak
fogyasztóvédelmi hatóságaival
43/A. § (1)
A fogyasztóvédelmi hatóság látja
el a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtását a következő
irányelveket átültető tagállami
jogszabályokba ütköző Európai Közösségen
belüli jogsértések tekintetében:
a) az
üzlethelyiségen kívül kötött
szerződések esetén a fogyasztók védelméről
szóló 85/577/EGK tanácsi irányelv,
b) a
fogyasztói hitelre vonatkozó tagállami törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezések
közelítéséről szóló - a
90/88/EGK tanácsi irányelvvel, továbbá a
98/7/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel módosított - 87/102/EGK tanácsi
irányelv,
c) a
szervezett utazási formákról szóló
90/314/EGK tanácsi irányelv,
d) a
fogyasztókkal kötött szerződésekben
alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló
93/13/EGK tanácsi irányelv,
e) az
ingatlanok időben megosztott használati jogának
megszerzésére irányuló szerződések
egyes szempontjai vonatkozásában a fogyasztók
védelméről szóló 94/47/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv,
f) a
távollevők között kötött szerződések
esetén a fogyasztók védelméről szóló
- a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel módosított - 97/7/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv,
g) a
fogyasztók számára kínált termékek
árának feltüntetésével kapcsolatos
fogyasztóvédelemről szóló 98/6/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv,
h) a
fogyasztási cikkek adásvételének és
a kapcsolódó jótállásnak egyes
vonatkozásairól szóló 1999/44/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv,
i) a
belső piacon az információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások, különösen
az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól
szóló 2000/31/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 5. és 10-11. cikke,
j) az
emberi felhasználásra szánt gyógyszerek
közösségi kódexéről szóló
2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv - 2004/27/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvvel módosított - 86-100.
cikke.
(2) A fogyasztóvédelmi
hatóság látja el - szükség szerint a
légiközlekedési hatóság
megkeresésével - a 2006/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását
a visszautasított beszállás és
légijáratok törlése vagy hosszú
késése esetén az utasoknak nyújtandó
kártalanítás és segítség
közös szabályainak megállapításáról
szóló 261/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet rendelkezéseibe ütköző
Európai Közösségen belüli jogsértések
tekintetében.
(3) A fogyasztóvédelmi
hatóság végzi a Magyar Köztársaságban
- összekötő hivatalként - a 2006/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának
összehangolását.
(4) A kölcsönös jogsegély
során a fogyasztóvédelmi hatóság a
2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár
el.
43/B. § A
2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet 5. cikkének (1) bekezdése, 16. cikkének
(1) bekezdése, valamint 17. cikkének (1) bekezdése
szerinti értesítési kötelezettségek,
továbbá a 21. cikkének (2) bekezdése
szerinti jelentéstételi kötelezettség
végrehajtásáról a miniszter gondoskodik.
VIII. Fejezet
A helyi önkormányzatok
szerepe
44. § (1)
A helyi önkormányzatok képviselő-testületei
a) segíthetik
a fogyasztók önszerveződéseit, támogathatják
a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek helyi
érdekérvényesítő tevékenységét,
b) önkéntesen,
a kamarával történő megállapodás
alapján részt vállalhatnak a békéltető
testület működtetésének feladataiból,
c) a
lakosság igényeitől függően fogyasztóvédelmi
tanácsadó irodát működtethetnek.
(2) Az önkormányzat
képviselő-testületének, valamint jegyzőjének
fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörét
külön jogszabályok határozzák meg.
IX. Fejezet
Érdek-képviseleti
szervezetek
45. § (1)
Az állam és a helyi önkormányzatok
előmozdítják és támogatják a
fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezetek arra irányuló
tevékenységét, hogy
a) érdekfeltáró
munkájukkal segítsék a fogyasztók
gazdasági érdekeinek és fogyasztói
jogainak érvényesítését, ennek
keretében feltárják a fogyasztói
problémákat, értékeljék a
fogyasztói jogok érvényesülését,
b) figyelemmel
kísérjék a fogyasztókkal szemben
alkalmazott általános szerződési feltételeket,
c) képviseljék
a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és
testületekben,
d) eljárást,
vizsgálatot, intézkedést, jogszabály-módosítást
kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói
érdekek védelme érdekében,
e) véleményezzék
a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket,
jogszabály-módosítást kezdeményezzenek
a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek
érvényesítése vagy védelme
érdekében,
f) közreműködjenek
a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában
és figyelemmel kísérjék annak
érvényesülését,
g) a
fogyasztók tájékoztatását szolgáló
és jogérvényesítésüket
elősegítő tanácsadó irodákat és a
fogyasztók tájékoztatását szolgáló
információs rendszert működtessenek,
h) fogyasztóvédelmi
oktatást szervezzenek,
i) a
tevékenységük során tapasztaltak
nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák
a közvéleményt,
j) a
fogyasztói érdekek védelme céljából
részt vegyenek a nemzetközi szervezetek tevékenységében,
k) közreműködjenek
a nemzeti szabványosításban a Magyar
Szabványügyi Testület szervein keresztül.
(2) Az árhatóság
köteles a hatósági ár megállapítását,
a hatósági ár mértékének
kialakítását megelőzően a társadalmi
szervezetek véleményét kikérni.
(3) Az állam a mindenkori éves
költségvetésről szóló törvényben
gondoskodik a fogyasztói érdekek képviseletét
ellátó társadalmi szervezetek támogatásáról.
X. Fejezet
A fogyasztóvédelmi hatóság
eljárása
46. § (1)
A fogyasztóvédelmi hatóság (a
továbbiakban: eljáró hatóság)
eljárásában a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az eljáró hatóság
eljárását - külön jogszabályban
meghatározott jogszabályi rendelkezések
megsértése miatt - ügyfélként az
általuk védett fogyasztói érdekek védelme
körében kezdeményezhetik azok az Európai
Gazdasági Térség bármely államának
joga alapján létrejött feljogosított
egységek is, amelyek a 98/27/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése
alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában
közzétett jegyzéken szerepelnek.
(3)-(4)
47. § (1)
Ha az eljáró hatóság eljárása
során megállapította az e törvényben
és más jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi
rendelkezések megsértését, jogszabály
eltérő rendelkezése hiányában
a) elrendelheti
a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja
a jogsértő magatartás további folytatását,
c) elrendelheti
a fogyasztó életére, egészségére,
testi épségére veszélyes áru
forgalomból való kivonását,
d) elrendelheti
a fogyasztó életére, egészségére,
testi épségére veszélyes áru
megsemmisítését a környezetvédelmi
szempontok figyelembevételével,
e) elrendelheti
a fogyasztók életét, egészségét
veszélyeztető értékesítési
körülmények, illetve a fogyasztók széles
körét érintő vagy jelentős nagyságú
hátrányt okozó és a tisztességtelen
piaci magatartás tilalmába ütköző gazdasági
tevékenység esetén - a szabálytalanság
megszüntetéséig - az üzlet bezárását.
(2) Az eljáró hatóság
jogosult jegyzőkönyv ellenében minta és ellenminta
vételére, ha az áru minősége, összetétele
csak vegyi vagy műszaki vizsgálattal állapítható
meg, továbbá próbavásárlást
végezhet.
(3) Az eljáró hatóság
az ellenőrzések során együttműködik az
önkormányzati szervekkel, az ellenőrzések
tapasztalatairól tájékoztatja az érdekelt
önkormányzatokat és felkérésükre
vizsgálatot folytat.
(4)
(5) Az eljáró hatóság
az általa kiadott határozatot tizenöt napon belül
köteles megküldeni az érdekelt szakmai
felügyeletnek.
47/A. § (1)
Az eljáró hatóság a 47. § (2)
bekezdésében megjelölt próbavásárlás
során, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony keretében közreműködőt,
továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel
történő foglalkoztatásról és az
ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített
befizetéséről szóló 1997. évi
LXXIV. törvényben meghatározottak alapján
alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező
munkavállalót is igénybe vehet.
(2) A 47. § (2) bekezdésében
megjelölt eljárásban az (1) bekezdés
alapján közreműködő személy részére
az eljáró hatóság megbízólevelet
állít ki, amely tartalmazza a közreműködő
nevét, továbbá, hogy mely forgalmazónál
milyen típusú ellenőrzést folytathat le.
(3) Próbavásárlás
esetén az eljáró hatóság az
ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás
befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a forgalmazó
képviseletében eljáró személy az
áru visszavétele mellett köteles a vételárat
visszatéríteni.
47/B. § Az
eljáró hatóság a 2006/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása
során a Közösségen belüli jogsértés
megszüntetése érdekében határozathozatal
helyett hatósági szerződést köthet azzal az
ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő
magatartással, és magatartását a hatósági
szerződésben meghatározott módon hozza
összhangba a 43/A. § (1) bekezdésében
meghatározott irányelveket átültető
jogszabályi rendelkezésekkel, illetve a 43/A. §
(2) bekezdésében meghatározott közösségi
rendelettel.
47/B. § Dohányterméknek,
szeszes italnak kereskedelmi forgalomban 18. életévét
be nem töltött személy részére történő
kiszolgálása esetén, az eljáró
hatóság a dohánytermékek, szeszes italok
forgalmazását - a jogsértés
megállapításától számított
legfeljebb 1 évig - megtilthatja. A jogsértés
ismételt elkövetése esetében az eljáró
hatóság - legfeljebb 30 nap időtartamra - elrendelheti
az üzlet ideiglenes bezárását is. Az eljáró
hatóság vezetője elrendelheti a termék
forgalmazását, illetőleg az üzlet ideiglenes
bezárását elrendelő határozat
fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását.
48. § (1)
Az eljáró hatóság a fogyasztóvédelmi
rendelkezések megsértése esetén
határozatával fogyasztóvédelmi bírságot
szabhat ki, kivéve ha más hatóság azonos
tényállás mellett már szabott ki
bírságot. A bírság többszörös
jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.
(2) A bírság összegét
az eset összes körülményeire - így
különösen a fogyasztók érdekei
sérelmének körére, súlyára, a
jogsértő állapot időtartamára és a
jogsértő magatartás ismételt tanúsítására,
valamint a jogsértéssel elért előnyre -
tekintettel kell meghatározni.
(3)
A fogyasztóvédelmi bírság a (4)-(5)
bekezdésben foglalt eltéréssel a központi
költségvetés bevétele. A bírságot
a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál
vezetett számlájára kell befizetni.
(4)
A fogyasztóvédelmi hatóság által
a)
a dohánytermékek
forgalmazására vonatkozó szabályok
megsértése miatt kiszabott bírság 50%-a,
b)
a társadalombiztosítási
támogatással rendelhető gyógyszerek és
gyógyászati segédeszközök jogsértő
reklámozása miatt kiszabott bírság 20%-a
képezi
a központi költségvetés bevételét.
(5)
A fogyasztóvédelmi hatóság által
a)
a műsorszolgáltatóval
szemben jogsértő reklám miatt kiszabott bírság,
b)
a tankönyvkiadásra
és -forgalmazásra vonatkozó előírások
megsértése miatt kiszabott bírság
nem
képezi a központi költségvetés
bevételét.
(6)
A jogerősen kiszabott fogyasztóvédelmi bírság
meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget
késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke
minden naptári nap után a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
kétszerese. A bírság és a késedelmi
pótlék adók módjára behajtandó
köztartozás.
(7)
A (3) és a (4) bekezdés szerinti központi
költségvetési bevételnek a Kormány
által e törvény végrehajtására
kiadott rendeletben meghatározott részét a
fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezetek támogatására kell
fordítani.
49. § (1)
Az eljáró hatóság az ügydöntő
határozat meghozataláig terjedő időtartamra végzésében
azonnali hatállyal elrendelheti a 47. § (1) bekezdésének
a)-c), illetve
e) pontjában
foglaltakat, ha arra a (2) bekezdésben meghatározott
feltételek fennállásának
valószínűsíthetősége miatt
halaszthatatlanul szükség van. E döntését
a hatóság soron kívül hozza meg.
(2) Az eljáró hatóság
vezetője elrendelheti az élet, az egészség, a
testi épség és a környezet védelme,
vagy a fogyasztók széles körét érintő,
súlyos kárral fenyegető veszély elhárítása
érdekében hozott határozat fellebbezésre
tekintet nélkül történő végrehajtását.
50. § A
bíróság a fogyasztóvédelmi hatóság
határozatát megváltoztathatja.
51. § (1)
Az eljáró hatóság határozatát
- jogorvoslatra tekintet nélkül - közzéteszi,
amennyiben
a) a
határozat fellebbezésre tekintet nélkül
történő végrehajtását rendelte el a
49. § (2) bekezdése alapján, vagy
b) a
határozathozatalra azért került sor, mert a
hatóság az 55. § (1) bekezdésének a)
pontja alapján kiadott
kormányrendelet szerinti eljárása során
megállapítja, hogy a vizsgált áru vagy
szolgáltatás nem felel meg a biztonságossági
követelményeknek.
(2) Az eljáró hatóság
jogerős határozatát közzéteszi, amennyiben
a) határozatában
egymillió forint vagy azt meghaladó összegű
bírságot szabott ki,
b) a
határozat meghozatalára a jogsértő magatartás
ismételt tanúsítása miatt került
sor, vagy
c) a
jogsértő állapot megszüntetését
elrendelő, illetve a jogsértő magatartás további
folytatását megtiltó határozatát a
43/A. § (1), illetve (2) bekezdése vagy a 46. § (2)
bekezdése szerinti eljárása keretében
hozta.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben nem
szabályozott esetekben az eljáró hatóság
jogerős határozatát közzéteheti.
(4) Az eljáró hatóság
- amennyiben azt a 46. § (2) bekezdése szerinti eljárása
keretében hozta - közzéteszi a 49. § (1)
bekezdése szerinti végzését.
(5) A határozat, illetve a végzés
közzététele a hatóság honlapján,
illetőleg a hatóság által célszerűnek
tartott egyéb módon történik. A közzétett
döntésről a hatóság a nemzeti
hírügynökséget is tájékoztathatja.
(6) A közzétett dokumentumnak
tartalmaznia kell:
a) a
közzététel napját,
b) a
közzététel e törvény szerinti
jogcímét,
c) a
jogerő beálltára vagy annak hiányára
történő utalást,
d) az
eljáró hatóság megnevezését,
e) az
ügy számát és tárgyát,
f) a
jogsértő gazdálkodó szervezet nevét és
székhelyét,
g) a
megállapított tényállást,
h) a
határozat, illetve a végzés rendelkező részét,
ide nem értve jogerős határozat, végzés
esetén a jogorvoslatról szóló
rendelkezést, valamint
i) a
határozattal szembeni fellebbezés, bírósági
felülvizsgálat, felügyeleti eljárás
vagy ügyészi óvás tényét és
- amennyiben rendelkezésre áll - azok eredményét.
51/A. § (1)
Az eljáró hatóság az általa a
2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtása keretében kötött
hatósági szerződésről közleményt
tesz közzé honlapján, illetőleg az általa
célszerűnek tartott egyéb módon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti
közleménynek tartalmaznia kell:
a) az
51. § (6) bekezdésének a)-b)
és d)-f)
pontjaiban foglaltakat,
b) a
közérdek védelmében történő
megállapodáskötés tényét,
c) a
kötelezettségvállalás tartalmát
közérthetően összefoglalva, valamint
d) az
arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a
hatósági szerződés a hatóságnál
megtekinthető.
HARMADIK RÉSZ
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
52. § (1)
Ez a törvény 1998. március 1-jén lép
hatályba.
(2) E törvény 18-37. §-ában
foglalt rendelkezéseket 1999. január 1-jétől
kell alkalmazni.
53. §
54. §
Felhatalmazás
55. § (1)
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az
általános termékbiztonságra, valamint a
megjelenésükben másnak látszó és
ezáltal a fogyasztó egészségét
vagy biztonságát veszélyeztető áruk
forgalomba hozatalára és ellenőrzésére,
b) az
egységes megfelelőségi jelölés
használatára,
c) az
ingatlanok időben megosztott bérleti jogának
megszerzésére irányuló szerződésekre,
d) a
házaló kereskedésre,
e) a
távollevők között létrejött
szerződésekre,
f)
a fogyasztóvédelmi
hatóság által kiszabott bírságok
befizetésére és felhasználására,
valamint a külön jogszabályok alapján az
eljáró hatóságot megillető eljárási
költség felhasználására, továbbá
a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezeteknek a fogyasztóvédelmi
bírság meghatározott arányában
történő támogatására,
g) a
békéltető testületi tagok díjazására,
h) a
fogyasztóvédelmi hatóság vagy hatóságok
kijelölésére, feladat- és hatáskörére,
i) a
fogyasztói csoportok szervezésére és
működésük felügyeletének a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete általi ellátására,
j) a
fogyasztók védelme céljából a
jogsértéstől eltiltó határozatokról
szóló 98/27/EK irányelv 4. cikke (2)
bekezdésének végrehajtása céljából
a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó
társadalmi szervezeteknek az irányelv 4. cikkének
(3) bekezdésében meghatározott jegyzékre
való felkerülése céljából
lefolytatandó eljárásra,
k) a
határon átnyúló fogyasztói
panaszok tekintetében a fogyasztó igényérvényesítésének
előmozdítása, valamint az ilyen jogviták peren
kívüli elintézését elősegítő
alternatív vitarendezési fórumok európai
hálózatában való részvételre
l)
vonatkozó részletes
szabályokat rendelettel meghatározza.
(2) Felhatalmazást kap az
igazságügyért felelős miniszter, hogy - e törvény
39. §-ának (5) bekezdésére és 46.
§-ának (2) bekezdésére tekintettel -
rendelettel megállapítsa azon jogszabályokat,
melyek a fogyasztók védelme céljából
a jogsértéstől eltiltó határozatokról
szóló 98/27/EK irányelv mellékletében
meghatározott irányelvekkel teremtik meg az
összeegyeztethetőséget.
56. § Felhatalmazást
kapnak az ágazati irányításért
felelős miniszterek, hogy
a) a
feladat- és hatáskörükbe tartozó
árukra és szolgáltatásokra vonatkozó
fogyasztói forgalomba hozatali követelményeket,
biztonságossági előírásokat, címkézésre
vonatkozó külön előírásokat, az egyes
áruk megfelelőség értékelésének
módját, valamint a tanúsítványokat
kiadó szervezetek körét,
b)
c) a
fogyasztói forgalomba hozatallal kapcsolatos jelek, jelölések
alkalmazására vonatkozó részletes
szabályokat
rendelettel meghatározzák.
56/A. § (1)
Felhatalmazást kap az egészségügyért
felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben a
gyógyászati segédeszközök és az
orvostechnikai termékek fogyasztói forgalmazásának
ellenőrzésére és az ellenőrzésben való
szakhatósági közreműködésre vonatkozó
részletes szabályokat rendeletben meghatározza.
(2) Felhatalmazást kap az
agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a
miniszterrel, a kereskedelemért felelős miniszterrel, valamint
az egészségügyért felelős miniszterrel
egyetértésben a dohánytermékek
előállításának, forgalmazásának
és ellenőrzésének a jövedéki törvény
szabályozási körébe nem tartozó
feltételeit rendeletben meghatározza.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter -
hogy az érdekelt miniszterrel egyetértésben -
rendeletben állapítsa meg a kizárólag
használati és kezelési útmutatóval
együtt forgalomba hozható áruk körét.
(4) Felhatalmazást kap az
iparügyekért felelős miniszter és a
fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy a
külön jogszabályban meghatározott termékek
(termékkörök) használati és kezelési
útmutatójának tartalmára részletes
szabályokat együttes rendeletben állapítson
meg.
(5) Felhatalmazást kap a
kereskedelemért és a fogyasztóvédelemért
felelős miniszter, hogy a fogyasztói forgalomba kerülő
áruk ára, illetve szolgáltatások díja
feltüntetésének részletes szabályait
együttes rendeletben állapítsa meg.
Az Európai Unió jogának
való megfelelés
57. § (1)
Ez a törvény a következő uniós jogi
aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a
Tanács 90/88/EGK irányelvével módosított
87/102/EGK irányelve (1986. december 22.) a fogyasztói
hitelre vonatkozó tagállami törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezések
közelítéséről [a 2. § d)
pontja és a 7-7/A. §];
b) az
Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve
(1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme
érdekében a jogsértés megszüntetésére
irányuló eljárásokról [a 39. §
(3) és (5) bek., a 46. § (2) bek., a 47. § (1) bek.
a) és
b) pontja,
a 49. § (1) bek., valamint az 51. § (2) bek. c)
pont, (4)-(6) bek.];
c) az
Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK
irányelve (2001. december 3.) az általános
termékbiztonságról [a 2. § j),
k), n), valamint o)
pontja és a 3-5. §,
a törvény végrehajtására az 55. §
(1) bek. a) pontjában
adott felhatalmazás alapján megalkotott
kormányrendelettel együtt];
d) a
Bizottság 98/257/EK ajánlása (1998. március
30.) a fogyasztói jogviták bírósági
eljáráson kívüli rendezésére
hatáskörrel rendelkező testületekre vonatkozó
elvekről (a 18-37. §).
(2) Ez a törvény a következő
uniós jogi aktusok végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapítja
meg a fogyasztóvédelmi hatóság
feladatkörében és eljárásában:
a) az
Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK
rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi
jogszabályok alkalmazásáért felelős
nemzeti hatóságok közötti együttműködésről,
4. cikk (1) és (6) bekezdés, 5. cikk (1) bekezdés,
16. cikk (1) bekezdés, 17. cikk (1) bekezdés, 21. cikk
(2) bekezdés [a 43/A. §, a 43/B. §, a 47/B. §,
az 51. § (2) bek. c) pontja,
valamint (5) és (6) bek.];
b) a
Bizottság 2007/76/EK határozata (2006. december 22.) a
fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért
felelős nemzeti hatóságok közötti
együttműködésről szóló 2006/2004/EK
európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a
kölcsönös jogsegély vonatkozásában
való végrehajtásáról [a 43/A. §
(4) bek.].
/2003. (VII. 30.) GKM rendelet
a fogyasztói szerződés
keretében érvényesített szavatossági
és jótállási igények intézéséről
A Polgári Törvénykönyv
módosításáról és egységes
szövegéről szóló 1977. évi IV.
törvény hatálybalépéséről és
végrehajtásáról szóló 1978.
évi 2. törvényerejű rendelet 22. §-ában
foglalt felhatalmazás alapján - az
igazságügyminiszterrel egyetértésben - a
következőket rendelem el:
1. § A
fogyasztói szerződés (a Magyar Köztársaság
Polgári Törvénykönyvéről szóló
1959. évi IV. törvény, a továbbiakban: Ptk.
685. §-ának e)
pontja) hibás teljesítése
miatt, vagy jogszabályon alapuló jótállás
keretében érvényesített kifogás
intézése során e rendelet szabályai
szerint kell eljárni, azoktól a fogyasztó
hátrányára eltérni nem lehet.
2. § Ha
a fogyasztó szavatossági igényt kíván
érvényesíteni a fogyasztói szerződés
tárgyát képező szolgáltatást
nyújtó forgalmazóval (a továbbiakban:
forgalmazó) szemben, a fogyasztói szerződés
megkötését bizonyítottnak kell tekinteni,
ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték
megfizetését igazoló bizonylatot.
3. § (1)
A forgalmazó a fogyasztó kifogásáról
jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti:
a) a
fogyasztó nevét, címét,
b) a
fogyasztási cikk (a továbbiakban: áru)
megnevezését, vételárát,
c) a
vásárlás időpontját,
d) a
hiba bejelentésének időpontját,
e) a
hiba leírását,
f) a
fogyasztó által érvényesíteni
kívánt igényt,
g) a
kifogás rendezésének módját.
(2) Ha a kifogás rendezésének
módja a fogyasztó igényétől eltér,
ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.
(3) A jegyzőkönyv másolatát
a fogyasztónak át kell adni.
(4) Ha a forgalmazó a fogyasztó
igényének teljesíthetőségéről
annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról
legkésőbb három munkanapon belül köteles
értesíteni a fogyasztót.
4. § (1)
A forgalmazó köteles a fogyasztót tájékoztatni
arról, hogy a kijavítást vagy kicserélést
a Ptk. 306. §-ának (2) bekezdése értelmében
- az áru tulajdonságaira és a fogyasztó
által elvárható rendeltetésére
figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak
okozott jelentős kényelmetlenség nélkül
kell elvégezni.
(2) A forgalmazónak törekednie
kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést
legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
5. § Javításra
az árut elismervény ellenében kell átvenni.
Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó
nevét és címét, az áru
azonosításához szükséges adatokat,
az áru átvételének idejét, és
azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut
átveheti.
6.
§
7. § (1)
Ez a rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével
egyidejűleg hatályát veszti a vásárlók
minőségi kifogásainak intézéséről
szóló 4/1978. (III. 1.) BkM rendelet, valamint az azt
módosító 4/1993. (III. 26.) IKM rendelet,
47/1995. (X. 6.) IKM rendelet, 37/1996. (VI. 28.) IKM rendelet és
54/1999. (X. 6.) GM rendelet.
(3) E rendelet 6. §-a 2004. június
30-án hatályát veszti.
151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet
az egyes tartós fogyasztási
cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról
A Magyar Köztársaság
Polgári Törvénykönyvéről szóló
1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §-ában
foglaltakra figyelemmel a Kormány a következő rendeletet
alkotja:
1. § (1)
A Magyar Köztársaság területén
fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e)
pontja] keretében
értékesített, a rendelet mellékletében
felsorolt új tartós
fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási
cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási
kötelezettség terjed ki.
(2) Semmis az a megállapodás,
amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó
hátrányára tér el. Az érvénytelen
megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései
lépnek.
(3) A jótállási
kötelezettség teljesítése azt terheli, akit
a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát
képező szolgáltatás nyújtására
kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási
jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti,
feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a
továbbiakban: fogyasztó).
(4) Ha a gyártó a fogyasztási
cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási
feltételeket vállal, a jótállás
alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói
szerződés teljesítésének időpontjában
átszállnak a fogyasztóra.
2. § (1)
A jótállás időtartama egy év.
(2) A jótállási
határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére
történő átadása, vagy ha az üzembe
helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja
végzi, az üzembe helyezés napjával
kezdődik.
3. § (1)
A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási
cikkel együtt - külön kérés nélkül
- jótállási jegyet átadni.
(2) A jótállási jegyet
közérthetően és egyértelműen, magyar
nyelven kell megfogalmazni.
(3) A jótállási jegyen
fel kell tüntetni:
a) a
forgalmazó nevét és címét,
b) a
fogyasztási cikk megnevezését, típusát,
gyártási számát, továbbá -
ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas
részeinek meghatározását,
c) a
gyártó és - külföldről származó
termék esetén - az importáló nevét,
címét,
d) a
fogyasztót a jótállás alapján
megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének
határidejét, helyét és feltételeit,
e) a
vásárlás vagy az üzembe helyezés
időpontját.
(4) A jótállási
jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a
fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.
4. § (1)
A jótállási igény a jótállási
jeggyel érvényesíthető.
(2) A jótállási jegy
szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó
részére történő átadásának
elmaradása nem érinti a jótállási
kötelezettségvállalás érvényességét.
5. § (1)
A fogyasztó a kijavítás iránti igényét
a forgalmazó által a jótállási
jegyen feltüntetett javítószolgálatnál
közvetlenül is érvényesítheti.
(2) A kijavítás során
a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet
beépítésre.
(3) A jótállás
keretébe tartozó javítás esetén a
forgalmazó, illetve a javítószolgálat a
jótállási jegyen köteles feltüntetni:
a) a
javítási igény bejelentésének és
a javításra átvétel időpontját,
gépjármű esetében továbbá a
kilométeróra állását,
b) a
hiba okát és a javítás módját,
c) a
fogyasztási cikk fogyasztó részére
történő visszaadásának időpontját,
gépjármű esetében továbbá a
kilométeróra állását,
d) a
jótállás - a kijavítás
időtartamával meghosszabbított - új határidejét.
6. § (1)
A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál
súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön
kézi csomagként nem szállítható
fogyasztási cikket - a járművek kivételével
- az üzemeltetés helyén kell megjavítani.
(2) Ha a javítás az
üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le-
és felszerelésről, valamint az el- és
visszaszállításról a forgalmazó
gondoskodik.
7. § Ha
a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása
miatt a vásárlástól (üzembe
helyezéstől) számított három munkanapon
belül érvényesít csereigényt, a
forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1)
bekezdésének a)
pontja értelmében
aránytalan többletköltségre, hanem köteles
a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a
meghibásodás a rendeltetésszerű használatot
akadályozza.
8. § (1)
Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép
hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését
követően kötött fogyasztói szerződésekre
kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével
egyidejűleg hatályát veszti:
a) az
egyes tartós használatra rendelt termékek
jótállási kötelezettségéről
szóló 117/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet, valamint az
azt módosító 119/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet
és 6/1997. (I. 22.) Korm. rendelet;
b) a
tartós fogyasztási cikkek alkatrész-ellátásáról
és javítószolgálatáról
szóló 35/1978. (VII. 6.) MT rendelet, valamint az azt
módosító 74/1987. (XII. 10.) MT rendelet és
a 118/1995. (IX. 29.) Korm. rendelet.
Melléklet
a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelethez
1.
Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény;
2.
mosógép, centrifuga, szárítógép
és ezek bármely kombinációja,
mosogatógép, vasalógép;
3.
villamos és/vagy gázenergiával működtetett
sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja
10 000 Ft bruttó vételár felett;
4.
vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló-
és egyéb légállapot-szabályozó
berendezések 10 000 Ft bruttó vételár
felett;
5.
porszívó, gőzzel működő tisztítógép,
szőnyegtisztítógép, padlósúroló-
és fényesítőgépek;
6.
varrógép, kötőgép;
7.
motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok,
motoros szivattyúk 10 000 Ft bruttó vételár
felett;
8.
az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb
kihordási idejű gyógyászati segédeszközök
és készülékek 10 000 Ft bruttó
vételár felett;
9.
személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár,
babakocsi;
10.
lakóautó, lakókocsi, utánfutós
lakókocsi;
11.
biztonsági riasztó- és jelzőberendezések
10 000 Ft bruttó vételár felett;
12.
elektronikus hírközlő végberendezések
(telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek,
több funkciós készülékek stb.) 10 000
Ft bruttó vételár felett;
13.
üzenetrögzítők, kihangosító készülékek
10 000 Ft bruttó vételár felett;
14.
műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek
részegységei, televíziók, projektorok,
videomagnók 10 000 Ft bruttó vételár
felett;
15.
rádiók, autórádiók, rádiós
ébresztőórák, rádió adó-vevő
készülékek, amatőr rádióadók
és rádióvevők, müholdas helymeghatározók
10 000 Ft bruttó vételár felett;
16.
lemezjátszók, szalagos és kazettás
magnók, CD-felvevők és -lejátszók,
DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni
hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal,
erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és
fülhallgatók 10 000 Ft bruttó vételár
felett;
17.
fényképezőgépek, film- és hangfelvevő
kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és
írásvetítők, filmnagyítók,
filmelőhívó- és filmfeldolgozó
készülékek, fotónyomtatók, film- és
diaszkennerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
18.
MP3 lejátszók, Pendrive készülékek,
illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez
használatos memóriakártyák 10 000 Ft
bruttó vételár felett;
19.
távcsövek, látcsövek, mikroszkópok,
teleszkópok, iránytük, tájolók 10 000 Ft
bruttó vételár felett;
20.
személyi számítógépek és
alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek 10 000
Ft bruttó vételár felett;
21.
számológépek, zsebszámológépek,
menedzserkalkulátorok 10 000 Ft bruttó vételár
felett;
22.
írógépek és szövegszerkesztők 10 000
Ft bruttó vételár felett;
23.
hangszerek 10 000 Ft bruttó vételár felett;
24.
órák 10 000 Ft bruttó vételár
felett;
25.
bútorok 10 000 Ft bruttó vételár felett.
|