A
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI NYUGDÍJAS SZERVEZETEK
SZÖVETSÉGE
EGYSÉGES
SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA
A Nyíregyházi
Törvényszéken Pk 60.175/1995. számú
végzéssel, 15-02-0001362 sz.
alatt nyilvántartott Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége
alapszabályát a 2015. június 6-én
kelt módosító okirat alapján egységes
szerkezetbe foglalja az alábbiak szerint (a módosítások
dőlt betüvel a szövegben):
fejezet
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyesület
neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas
Szervezetek Szövetsége
Székhelye:
4400-Nyíregyháza, Városmajor u 2.
Müködési
területe: Nyíregyháza Megyei Jogú Város
és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye
Bélyegzője:
„Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas
Szervezetek Szövetsége, Nyíregyháza”
felirattal ellátott bélyegző
Adószáma:
18795938-1-15
Az egyesület önálló jogi személyként,
az alapszabályban meghatározottak szerint
tevékenykedik.
fejezet
Az
egyesület célja és feladatai
II. A
szövetség általános célkitüzései,
feladatai
1. A
Megyei Szövetség
közvetlen politikai tevékenységet nem folytat,
pártoktól független, és azoknak anyagi
támogatást nem nyújt,
országgyülési, megyei, önkormányzati
választáson közvetlenül jelöltet
nem állít.
Ugyanakkor minden szervezettel együttmüködik, amely a
nyugdíjasok érdekeit a Megyei Szövetség
célkitüzéseihez közel hasonlóan képviseli,
azt a programjában nyilvánosan deklarálja és
megvalósítja. A közösen vállalt célok
végrehajtásában együttmüködést
valósít meg az idős korúak, a nyugdíjasok
emberi, állampolgári, társadalmi és
anyagi jogainak érvényre juttatása, érdekeinek
egyéni és kollektív védelme, valamint
képviselete, az érintettek személyes és
közbizalmára építve.
2.
Előmozdítja és segíti nyugdíjas
egyesületek, szervezetek megalakulását,
együttmüködését, folyamatos szerveződéseit,
különös figyelmet fordít az idősek társadalmi
megbecsülésére.
3.
A Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos
Szövetsége, valamint a területi és települési
önkormányzatok felkérésére, illetve
saját kezdeményezés alapján részt
kíván venni az idős korúakat, a nyugdíjasokat
is érintő jogszabályok előkészítő
munkájában. Közremüködik az egyes
szabálytervezetek, szakmai, társadalmi vitájában.
Állásfoglalását, véleményét,
javaslatait az illetékeseknek megküldi, szolgálva
ezzel is a jogalkotás demokratizmusának szélesítését.
--
Fontos
feladatának tekinti a nyugdíjasokat érintő
jogszabályok megismertetését, a rászorultak
részére a jogi felvilágosítást, az
ingyenes jogi segítségnyújtást, és
ezek jogvédelmét aktív ügyvédek
közremüködésével.
4.
Figyelemmel kíséri a megye nyugdíjasainak
általános egészségügyi és
szociális helyzetét. Elsősorban tagszervezetei által
vállal karitatív szerepet a segítségre
szoruló időskorúak élethelyzetének
javításában. Igyekszik adott esetben a
nyilvánosság erejével is érvényt
szerezni annak az elvnek, hogy az állami, önkormányzati
és civil szociális támogatást
érdemtelenül senki ne vegye igénybe, ugyanakkor
illesse meg a támogatás mindazokat, akiknek
élethelyzete azt megköveteli.
5.
Vállalja
a nemzeti tudat, a hagyományok ápolását,
a kulturális, természeti és települési
értékek megőrzését, gazdagítását.
Közremüködik a megyei nyugdíjas találkozók,
és igény szerint az állami és társadalmi
szervek által kezdeményezett ünnepi rendezvények
lebonyolításában.
6.
Tevékenysége során figyelemmel van más
társadalmi rétegek jogos érdekeire is. Célját
és vállalt feladatait demokratikus módszerekkel
valósítja meg. Ezek elérésére kész
minden demokratikus szervezettel együttmüködni. A Megyei
Szövetség szívesen lát a mozgalomban,
szervezeteiben minden demokratikus gondolkodású és
magatartású nyugdíjas vagy idős korú
magyar állampolgárt, függetlenül nemzetiségi,
etnikai, párt-, vagy vallási hovatartozástól.
7.
Lehetővé teszi, hogy közhasznú tevékenysége
során tagjain kívül más is részesülhessen
szolgáltatásaiból.
8.
A körülmények és anyagi lehetőségek
kellő mérlegelése mellett
önállóan
vagy társként
céljainak
megvalósítása érdekében részt
vesz vállalkozási tevékenységben, a saját
müködéséhez szükséges anyagi
feltételek biztosítása és tagszervezetek
anyagi támogatása végett.
fejezet
AZ
EGYESÜLETI TAGSÁG SZABÁLYAI
Az
egyesület tagjai:
Az egyesület
tagja lehet minden 18. életévét betöltött
természetes személy, jogi személy, illetve a
megyében müködő nyugdíjas egyesület, egyéb
szervezet, megtartva önállóságát,
tevékenysége formáit, tartalmát.
Az
egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, és egyenlő
kötelezettségek terhelik.
A
TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE
A
tagsági viszony önkéntesen létesíthető,
a tag belépési kérelmének elfogadásáról
az egyesület elnöksége dönt egyszerü
szótöbbséggel.
A tagsági viszony megszünik:
A
tag önkéntes kilépésével
A
tag halálával, vagy jogutód nélküli
megszünésével
A
tag kizárásával
a
tagsági jogviszony egyesület általi
felmondásával
A tag tagsági jogviszonyát az egyesület
képviselőjéhez intézett írásbeli
nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül
megszüntetheti.
A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát
vagy közgyülési határozatát súlyosan
vagy ismételten sértő magatartása esetén
a közgyülés - bármely egyesületi tag vagy
egyesületi szerv kezdeményezésére - a
taggal szemben kizárási eljárást
folytathat le. A kizárási eljárás
folyamán tárgyalást kell tartani, melyre a
bejelentőt, képviselőjét, illetve az eljárás
alá vont tagot és képviselőjét meg kell
hívni. A tárgyaláson lehetőséget kell
biztosítani arra, hogy a tag bizonyítékait
előterjeszthesse. A tag kizárásáról az
egyesület elnöksége a bejelentéstől
számított 30 napon belül dönt. A tag
kizárását kimondó határozatot
írásba kell foglalni és indokolással
kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a
kizárás alapjául szolgáló
tényeket és bizonyítékokat, továbbá
a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.
A kizáró határozatot a titkár annak
meghozatalától számított 15 napon belül
közölnie kell az érintett taggal.
A
tagok a tagdíjat minden év március 31. napjáig
kötelesek megfizetni. A tagdíj mértéke
az egyes tagegyesületek tagdíjbevételének
10 százaléka. Amennyiben a tag nem fizeti meg
határidőben tagdíját, úgy az elnökség
a tagot póthatáridővel (legfeljebb 30 nap) felhívja
a fizetési kötelezettsége teljesítésére.
A felhívásnak tartalmaznia kell a fizetési
kötelezettség ismételt elmulasztásának
következményére (tagságból történő
kizárás) való figyelmeztetést is. Ha a
tag ezek után a megadott határidő alatt sem tesz
eleget tagdíjfizetési kötelezettségének,
az elnökség határozattal megszünteti a
tagsági jogviszonyt. A kizárt tag a határozat
ellen a közgyüléshez fellebbezést nyújthat
be, a határozat kézhezvételétől
számított 15 napon belül.
A tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen
a Ptk. 3:36. §alapján a bíróságtól
kérheti a határozat felülvizsgálatát.
A TAGOK
JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI
Az
egyesületi tag jogai:
Részt
vehet az egyesület tevékenységében és
rendezvényein, a közgyülés határozatainak
meghozatalában.
Választhat,
választható az egyesület szerveibe.
a közgyülésen részt vehet, szavazati jogát
gyakorolhatja, a közgyülés rendjének megfelelően
felszólalhat, kérdéseket tehet fel,
javaslatokat és észrevételeket tehet.
Az
egyesületi tag kötelességei:
Az
egyesület alapszabályának betartása, az
egyesületi tag nem veszélyeztetheti az egyesület
céljának megvalósítását,
és az egyesület tevékenységét.
Köteles
eleget tenni az alapszabályban meghatározott
kötelességeinek;
A
jogi személy tagok tagsági jogviszonyból eredő
jogaikat és kötelezettségeiket a létesítő
okiratukban meghatározott képviselőjük útján
gyakorolják, illetve teljesítik.
fejezet
AZ
EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS MÜKÖDÉSE
A
KÖZGYÜLÉS, AZ ELNÖKÖK FÓRUMA
1., Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a
közgyülés. A Közgyülés a tagok összessége.
A közgyülést az elnök hívja össze az
egyesület székhelyére. A közgyülést
szükség szerint, de legalább évenként
egyszer össze kell hívni. A közgyülést össze
kell hívnia az elnöknek akkor is,
ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a
tagok legalább egytizede - az ok és a cél
megjelölésével - kéri.
Az elnök köteles a közgyülést összehívni
a szükséges intézkedések megtétele
céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat
nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz
képes a tartozásokat esedékességkor
teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése
veszélybe került.
Az ekként összehívott közgyülésen a
tagok kötelesek az összehívásra okot adó
körülmény megszüntetése érdekében
intézkedést tenni vagy az egyesület
megszüntetéséről dönteni.
A közgyülés nyilvános.
2., A
közgyülésre minden tagot a napirend közlésével
kell meghívni, úgy hogy a meghívók
elküldése és a közgyülés napja között
legalább 15 nap időköznek kell lennie. A meghívónak
tartalmazni kell: a jogi személy nevét,
székhelyét, a közgyülés helyét,
idejét, napirendi pontokat, megismételt közgyülés
időpontját, helyét, valamint azt, hogy a megismételt
közgyülés eredeti napirendi kérdésekben a
megjelentek számára tekintet nélkül
határozatképes.
A közgyülési meghívó kézbesítésétől
vagy közzétételétől számított
8 napon belül a tagok és az egyesület szervei az
elnöktől a napirend kiegészítését
kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában
az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése
iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt
elutasítja, a közgyülés a napirend elfogadásáról
szóló határozat meghozatalát megelőzően
külön dönt a napirend kiegészítésének
tárgyában.
3., A
közgyülés határozatképes, ha a szavazati
joggal rendelkező tagok 50%-a + 1 fő jelen van. Ha a közgyülés
nem volt határozatképes, az emiatt megismételt
közgyülés az eredeti napirendben szereplő ügyekben
jelenlévők számától függetlenül
határozatképes, erre a tagok figyelmét
előzetesen fel kell hívni. A megismételt közgyülést
az eredeti – határozatképtelenség miatt
elmaradt - közgyülés időpontját követően 5
napon belüli időpontra kell összehívni. A nem
ugyanazon a napon megismételt közgyülésre a tagok
újra meghívót kapnak, mely szintén kell,
hogy tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt
közgyülés az eredeti napirendben szereplő ügyekben
jelenlévők számától függetlenül
határozatképes, erre a tagok figyelmét
előzetesen fel kell hívni a meghívóban.
A
közgyülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek
tartalmaznia kell a megjelent tagok számát, a tárgyalt
ügyek összefoglalását, a hozott határozatokat
szó szerint és a szavazás eredményére
és módjára (nyílt vagy titkos) vonatkozó
adatokat.
4., A közgyülés eltérő rendelkezés
hiányában határozatait egyszerü szótöbbséggel,
nyílt szavazással hozza. A közgyülés a
tisztségviselőket nyílt szavazással választja
meg. Az egyesület alapszabályának módosításához
a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel
hozott határozata szükséges. Az egyesület
céljának módosításához és
az egyesület megszünéséről szóló
közgyülési döntéshez a szavazati joggal
rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel
hozott határozata szükséges. A szavazati jogot
személyesen, vagy képviselő útján lehet
gyakorolni. Az egyesület valamennyi tagját megilleti a
képviselet joga.
5., Az egyesület
legfőbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszünésének, egyesülésének
és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása,
visszahívása és díjazásának
megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az
ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről
szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói
jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az
egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének
jóváhagyása, amelyet az egyesület saját
tagjával, vezető tisztségviselőjével, a
felügyelőbizottság tagjával vagy ezek
hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a
vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági
tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni
kártérítési igények
érvényesítéséről való
döntés;
i) a ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása,
visszahívásuk és díjazásuk
megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló
megválasztása, visszahívása és
díjazásának megállapítása;
k) a végelszámoló kijelölése.
6., A
közgyülés megkezdésekor a tagok döntenek a
levezető elnök, jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyv
hitelesítők, valamint a szavazatszámláló
bizottság személyeinek megválasztásáról.
A közgyülés mindenen lényeges döntése
jegyzőkönyvben kerül rögzítésre. Az
elnök köteles a közgyülés hozott döntések
nyilvántartását naprakészen vezetni. A
határozatok azok meghozatalakor kerülnek kihirdetésre,
a titkár a határozatokat az érintettekkel
írásban közli.
B.
AZ ELNÖKSÉG
1., Az egyesület ügyvezetését a Közgyülés
által választott 7 főből álló elnökség
látja el, megbízatásuk 5 évre szól.
Az elnökség tagjai a közgyülés által
megválasztott elnök, alelnök, titkár, négy
elnökségi tag. Az elnökség tagjai kötelesek
a közgyülésen részt venni, a közgyülésen
az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni,
az egyesület tevékenységéről és
gazdasági helyzetéről beszámolni.
2., Az
ügyvezetés (Elnökség) feladatkörébe
tartozik
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés
hatáskörébe tartozó ügyekben a
döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése
és azoknak a közgyülés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése
és annak a közgyülés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon
felhasználására és befektetésére
vonatkozó, a közgyülés hatáskörébe
nem tartozó döntések meghozatala és
végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály
szerinti szervei megalakításának és a
tisztségviselők megválasztatásának
előkészítése;
f) a közgyülés összehívása, a
tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az elnök által összehívott közgyülés
napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyülésen és
válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti
okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület müködésével kapcsolatos
iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszünési ok
fennállásának mindenkori vizsgálata és
annak bekövetkezte esetén az e törvényben
előírt intézkedések megtétele; és
m) a tag felvételéről való döntés.
Döntéseiről,
intézkedéseiről a következő közgyülésen
az elnökség köteles beszámolni.
3., Az
elnökség minimum 4 (négy) tag jelenléte
határozatképes. Az elnökség – a
szükséghez képest – legalább évente
háromszor tart ülést – melyet az elnök
hív össze.
Az elnökségi
ülések nyíltak. Az ülést legalább
15 nappal a kitüzött időpont előtt, a napirend közlésével
kell összehívni.
Bármely
az elnökség döntésében érdekelt
egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség
szerint külön is meg kell hívni.
4., Az
elnökség ügyrendjét maga határozza
meg, döntéseit, ha legalább négy tag
jelen van, egyszerü szótöbbséggel, nyílt
szavazással hozza. Az elnökségi ülésről
jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a
megjelent elnökségi tagok számát, a
tárgyalt ügyek összefoglalását, a
hozott határozatokat szó szerint és a szavazás
eredményére és módjára (nyílt
vagy titkos) vonatkozó adatokat.
5.,
A vezető tisztségviselők visszahívására a
közgyülés jogosult. A visszahívás oka
lehet, ha a tisztségviselő az Egyesület céljaival
ellentétes tevékenységet folytat, ha megszegi az
Egyesület Alapszabályát, az Egyesületen
belüli tevékenységre vonatkozó jogszabályt,
belső szabályzatot, határozatot, ha jogerősen
szabadságvesztés-büntetésre ítélik,
vagy a közügyek gyakorlásától
jogerősen eltiltják. A közgyülés által
hozott visszahívó határozat hatályon
kívül helyezése iránt a tisztségviselő
a határozat tudomására jutásától
számított harminc napos jogvesztő határidőben
pert indíthat.
6., Az
egyesület képviseletére az elnök,
elnökhelyettes, vagy a titkár jogosultak oly módon,
hogy az egyesület elnöke az egyesület képviseletére
önállóan jogosult, akadályoztatása
esetén az elnökhelyettes helyettesíti, ilyenkor
képviseli is az egyesületet azzal, hogy az egyesület
nevében írásbeli nyilatkozat megtételére
az elnökhelyettes és a titkár együtt
jogosult. Banki jogosultság tekintetében az elnök
önállóan jogosult rendelkezni.
7.,
Az egyesület elnöke, alelnöke, titkára nem
lehet,
a)
aki nem tagja az egyesületnek;
b)
aki a törvényben előírt feltételeknek nem
felel meg (Vezető
tisztségviselő az
nagykorú
személy, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges
körben nem korlátozták,
illetve az összeférhetetlenségi szabályok
hatálya (Ptk. 3:22. § (4)-(6) bekezdése) alatt nem
áll);
c)
közeli hozzátartozók nem lehetnek az egyesületnek
tisztségviselői egyidejőleg. Ilyen kapcsolat esetén
összeférhetetlenség áll fenn egyfelől a
pénz- és vagyonkezeléssel megbízott
személy, másfelől közvetlen felettesük
között;
d)
egy tag csak egy tisztséget tölthet be az egyesületben.
8.
A vezető tisztségviselők
felelőssége, a tisztség megszünése:
A
tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő
személytől általában elvárható
gondossággal köteles eljárni. Kötelességeik
megszegésével az egyesületnek okozott kárért
a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen
felelnek. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt,
aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés
ellen tiltakozott.
9.
Megszünik a vezető tisztségviselő megbízatása:
- a
megbízatás időtartamának lejártával;
- a
tisztségviselő halálával, továbbá
-
lemondásával; a közgyülés által
meghozott felmentéssel;
- a
tagsági viszony megszünésével;
-
tisztségviselő visszahívásával
Megszünik
a tisztségviselő megbízatása, ha az
összeférhetetlenséget vagy a kizáró
okot a felmerüléstől számított 15 napon
belül a tisztségviselő nem szünteti meg.
10.
Az egyesület elnöke:
Az
egyesület első számú vezetője, aki az elnökség
és a közgyülés tevékenységét,
ügyvitelét a jogszabályoknak és az
alapszabálynak megfelelően, személyesen irányítja.
Az
elnök a jogszabályok és belső szabályzatok,
rendelkezések keretei között, két elnökségi
ülés között, az elnökség
hatáskörébe tartozó bármely ügyben
intézkedhet, kivéve a következőket: -
tagfelvétel;
-
belső szabályzat jóváhagyása, módosítása;
-
belépés gazdasági társaságba, s
kilépés;
-
egyesületi alkalmazottak kinevezése, felmentése,
illetőleg a munkáltatói jogkör gyakorlása
velük szemben.
Az
elnök az irányítás és a folyamatos
ügyvitel során tett fontosabb intézkedésekről
az elnökségnek a rendes ülések alkalmával,
s a közgyülésnek az elnökségi beszámoló
keretében ad számot.
11. Az egyesület titkára:
Tervezi
és szervezi az egyesület gazdálkodását,
gondoskodik a költségvetésnek megfelelő
utalványozásról és az előírt
nyilvántartások vezetéséről,
adatszolgáltatások teljesítéséről.
Irányítja az egyesület szervezeti életét,
a tagság nyilvántartását, s az ügyviteli
munkát.
D.
FELÜGYELÖ BIZOTTSÁG
l. A közgyülés nyílt
szavazással, egyszerü szótöbbséggel az
egyesület tagjai közül ötéves időtartamra
legfeljebb háromtagú - elnökből és két
tagból álló - Felügyelő Bizottságot
választ. A
felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy
lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége
ellátásához szükséges körben
nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság
tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó
kizáró ok áll fenn, továbbá aki
vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy
vezető tisztségviselője. A felügyelőbizottság
tagjai a felügyelőbizottság munkájában
személyesen kötelesek részt venni. A
felügyelőbizottság tagjai a jogi személy
ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük
során nem utasíthatóak.
2.
A Felügyelő Bizottság ellátja a tagoknak az
egyesülettel kapcsolatos tulajdonosi és önkormányzati
érdekeinek képviseletét és ennek
érdekében az egyesület egész
tevékenységére, müködésére
kiterjedően folyamatos ellenőrzést végez.
3.
A Felügyelő Bizottság ellátja az egyesületen
belüli jogsértésekkel, sérelmekkel
kapcsolatos jogviták egyeztetését is.
A
Felügyelő Bizottság kizárólag a
közgyülésnek van alárendelve, és annak
tartozik évente egy alkalommal beszámolni. Üléseit
szükség szerint, de legalább évenként
tartja. Üléseit az elnök hívja össze. Az
összehívás rövid úton, akár
telefonon is történhet.
4.
A Felügyelő Bizottság főbb feladatai:
-
az egyesület szerveinek müködésével és
gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet
megvizsgálhat;
-
az elnökség éves beszámolója alapján
véleményt nyilvánít a közgyülés
részére az egyesület gazdálkodásáról,
e nélkül éves beszámoló tárgyában
érvényes határozatot hozni nem lehet;
-
véleményt nyilváníthat a közgyülés
elé terjesztett más beszámolókról
és jelentésekről;
Az
Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság
elnöke vagy egyik tagja az elnökség ülésein
tanácskozási joggal vehet részt.
5.
Határozatait egyszerü szótöbbséggel nyílt
szavazással hozza. Két tag jelenléte esetén
a Bizottság határozatképes, viszont ezen esetben
szavazatait csak egyhangúan hozhatja meg. Saját
müködésére vonatkozó szabályokat a
jogszabályi és alapszabályi keretek között
maga határozza meg.
A
Felügyelő Bizottság itt meghatározott jogkörében
eljárva, illetőleg a képviseletében eljáró
elnöke vagy tagjai jogosultak az egyesület bármely
dokumentumába, nyilvántartásába, irataiba
betekinteni A Felügyelő Bizottság vizsgálatai
során jogosult az egyesület bármely tagját,
tisztségviselőjét, vagy alkalmazottját
meghallgatni, s tőle információt vagy jelentést
kérni az egyesület tevékenységéről,
müködéséről.
Ezen
jogosultságok megilletik a Felügyelő Bizottság
által felkért külső szakértőt is általa
folytatott vizsgálat során.
Mind
a Felügyelő Bizottság tagjai, mind az általa
felkért szakértő köteles vizsgálata során
a tudomására jutott információkat
megőrizni, s arról csak a Felügyelő Bizottságot,
illetőleg a közgyülést tájékoztathatják.
6., A Felügyelő Bizottság
köteles az intézkedésre való
jogosultságának megfelelően a közgyülést
vagy az elnökséget tájékoztatni és
annak összehívását kezdeményezni, ha
arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet müködése során olyan
jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit
egyébként súlyosan sértő esemény
(mulasztás, vagy súlyos vagyonvesztés) történt,
amelynek megszüntetése vagy következményeinek
elhárítása, illetve enyhítése az
intézkedésre jogosult vezető szerv döntését
teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét
megalapozó tény merült fel.
A közgyülést vagy az elnökséget a Felügyelő
Bizottság indítványára - annak
megtételétől számított harminc napon
belül - intézkedés céljából
össze kell hívni. E határidő eredménytelen
eltelte esetén a közgyülés vagy az elnökség
összehívására a Felügyelő
Bizottság is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes müködés
helyreállítása érdekében szükséges
intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő
Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni
a törvényességi ellenőrzést ellátó
szervet.
E.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK
1.,
A közgyülés és az elnökség
határozathozatalában nem vehet részt az a
személy, aki akinek közeli hozzátartozója,
élettársa a határozat alapján
a.
kötelezettség vagy felelősség alól
mentesül, vagy
b.
bármilyen más előnyben részesül illetve a
megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem
minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai
keretében a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatás, illetve a szervezet által
tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott
létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti
juttatás.
F. SZERKESZTÖ BIZOTTSÁG
Feladata a havonta megjelenő Nyugdíjas
élet szerkesztésének segítése
G. SZABADIDÖT SZERVEZÖ OPERATÍV
CSOPORT
A kirándulások, üdülések,
tömeg és versenysport, és egyéb szabadidős
programok (múzeum, képtárak látogatásának
megszervezése, koordinálása)
H. SZERVEZETT ÉLETET FEJLESZTÖ,
KOORDINÁLÓ OPERATÍV CSOPORT
Új szervezetek létrehozásának
segítése, közvetítés az
önkormányzatok és a nyugdíjasok
szervezettségének összehangolása. Törekedni
kell arra, hogy folyamatában minden járásban
legalább 3-4 egyesület müködjön.
fejezet
AZ
EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1.,
Az egyesület a létesítő okiratában
meghatározott cél megvalósítása
érdekében vagyonával önállóan
gazdálkodik, tartozásaiért saját
vagyonával felel. Az egyesület tagja - a vagyoni
hozzájárulásának megfizetésén
túl – az egyesület tartozásaiért
saját vagyonával nem felel.
Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott
cél szerinti tevékenységet folytathat és
- célja megvalósítása gazdasági
feltételeinek biztosítása érdekében
- gazdasági-vállalkozási tevékenységet
is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti
tevékenységét nem veszélyezteti. Az
egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és
vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti
az alapcél szerinti tevékenységének
ellátását és müködésének
fenntartását.
Az egyesület közgyülésének feladata a
müködőképesség fenntartása, és a
fenyegető fizetésképtelenség esetén a
hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a
szükséges intézkedések meghozatala, illetve
kezdeményezése.
Az egyesület vagyonát az általa végzett
gazdasági-vállalkozási tevékenység
eredménye is gyarapíthatja.
2.,
Az egyesület bevételei:
a) tagdíj
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből
(szolgáltatás nyújtásából)
származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi
döntéssel kapott költségvetési
támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból,
illetve a Kohéziós Alapból származó,
a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből
vagy más államtól, nemzetközi szervezettől
származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott
részének az adózó rendelkezése
szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből
közszolgáltatási szerződés ellenértékeként
szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől
kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó
bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb
bevétel.
3.,
Az egyesület költségei, ráfordításai
(kiadásai):
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül
kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez
(szolgáltatás nyújtásához)
közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) az egyesület szerveinek, szervezetének müködési
költségei (ideértve az adminisztráció
költségeit és az egyéb felmerült
közvetett költségeket), valamint a több
tevékenységhez használt immateriális
javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési
leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb
költség.
4., Az egyesület bevételeit a 2. pont szerinti
részletezésben, költségeit ráfordításait
(kiadásait) a 3. pont szerinti részletezésben
elkülönítetten, a számviteli előírások
szerint tartja nyilván.
Az egyesület költségeit, ráfordításait
(kiadásait) alapcél szerinti tevékenység
és a gazdasági-vállalkozási tevékenység
között, az előzőekben felsorolt tevékenységek
árbevételének (bevételének)
arányában kell évente megosztani.
Az egyesület a gazdasági-vállalkozási
tevékenységgel összefüggő immateriális
javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési
leírását társasági adó
alapjának meghatározásakor a társasági
adóról és az osztalékadóról
szóló törvény szerint veheti figyelembe.
Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható,
hogy az egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási
tevékenységü szervezetnek minősült, az adóhatóság
az egyesülettel szemben törvényességi
ellenőrzési eljárást kezdeményez.
Az adománygyüjtésre az egyesülési jogról,
a közhasznú jogállásról, valamint a
civil szervezetek müködéséről és
támogatásáról szóló
2011. évi CLXXV. törvény 24-26- §-a az
irányadó.
fejezet
AZ
EGYESÜLET MEGSZÜNÉSE
1., Egyesület más jogi
személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel
egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
(Ptk. 3:83. §)
2., A jogi személy jogutód
nélküli megszünésének általános
esetein túl az egyesület jogutód nélkül
megszünik, ha (Ptk. 3:48. § (1) c-d pontjai, 3:84. §)
a) az
egyesület megvalósította célját vagy
az egyesület céljának megvalósítása
lehetetlenné vált, és új célt nem
határoztak meg; vagy
b) az
egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül
nem éri el a tíz főt.
c) a
tagok vagy alapítók kimondják megszünését;
vagy az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve
mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak
lezárására irányuló megfelelő
eljárás lefolytatását követően a
bíróság a nyilvántartásból
törli.
3., Az egyesület jogutód nélküli
megszünése esetén a hitelezők követeléseinek
kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az
alapszabályban meghatározott, az egyesület
céljával megegyező vagy hasonló cél
megvalósítására létrejött
közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó
bíróság jogszabályban meghatározott
szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem
tartalmaz rendelkezést a megszünő egyesület vagyonáról,
vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú
szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.
4., A fennmaradó vagyon sorsáról
a nyilvántartó bíróság a törlést
kimondó határozatában rendelkezik, a
vagyonátruházás teljesítésére
szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A
vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével
száll át az új jogosultra.
fejezet
VEGYES
RENDELKEZÉSEK
1., Az
egyesület bírósági nyilvántartásba
vétellel jön létre.
2., Az
egyesület felett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Főügyészség törvényességi
ellenőrzést gyakorol.
A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a
Polgári Törvénykönyv, az egyesülési
jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek müködéséről és
támogatásáról szóló 2011.
évi CLXXV. törvény rendelkezései, másrészt
a később meghozandó közgyülési határozatok
az irányadók.
Az
alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege
megfelel az alapszabály módosítások
alapján hatályos tartalmának.
Ezt az
alapszabályt az egyesület 2015. június 6. napján
fogadta el.
Nyíregyháza,
2015. június 6.
Román
Demeterné, elnök s. k.
|