Hajrá fogyasztóvédelem!

Internetes világunk nem hagyja érintetlenül a kereskedelmet sem. Behatol a hétköznapjainkba, megváltoztatja a vásárlási szokásainkat is. Az internetes vásárlás hétköznapi gyakorlattá vált – nem csak a fiatalok körében... A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a vásárlások sem mentesek a problémáktól, amelyekre fel kell készülnünk nekünk, fogyasztóknak is.

Közvetlenül karácsony előtt Csenger térségéből érkezett egy telefonhívás. A telefonáló férfi kétségbeesve mondta el panaszát és kérte a segítségemet. Decemberben interneten rendelt egy tévékészüléket 119 ezer forintért. A készülék 9-én meg is érkezett látszólag ép, sérülésmentes papírdobozban. A csomagot átvette és kibontás nélkül tárolta egészen 23-áig. Ekkor óriási meglepetéssel vette észre, hogy a TV készülék sérült volt. Gyorsan e-mail-t küldött az eladónak, amelyben bejelentette a törést és kérte a készülék kicserélését, mivel úgy tudja, 14 napon belül a vásárlástól el lehet állni. A válasz gyorsan érkezett: Törött készülékre ez a kötelezettség nem vonatkozik. Ezt követően a kiszállítást végző futárszolgálatnál próbálkozott. Ök is rövid úton elzárkóztak a felelősség vállalástól. Maradt a „jótállásos javítást végző szerviz”. A szerviz képviselője a helyszínen megállapította a törést, de a díjmentes javítást – épp a mechanikai sérülés miatt – nem vállalta. Mit lehet ezek után tenni? – kérdezte a vásárló. Sajnos, nem sok jóval tudtam kecsegtetni. Abban a tudatában meg tudtam erősítni, hogy az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéstől (vásárlástól) 14 napon belül – bizonyos esetek kivételével – valóban el lehet állni, de az ő esete a fent leírtak miatt éppen a kivételek alá esik.

Az ünnepek előtt szintén hasonló problémával keresett meg egy nyíregyházi fiatalember, aki meg akarta magát lepni egy speciális szerszámos ládával, amelyre az interneten bukkant rá. A meglepetés sikerült is, de nem úgy, ahogy azt előzőleg elképzelte. A szerszámos ládát egy bajai müanyagfeldolgozó kft-től rendelte meg 13 ezer Ft-ért. A láda rövid időn belül meg is érkezett, annak átvétele szállítólevél alapján szabályosan meg is történt. Elfoglaltsága miatt a vevő a csomagot csak később, 3-4 nap elteltével bontotta fel. Megdöbbenésére, a szerszámos láda törött volt, a letört darab ráadásul nem is volt benne a csomagban. Azonnal e-mail-t küldött a szállítónak és kérte a törött láda kicserélését. A válasz sem késlelkedett, melynek a lényege az volt, hogy ők „ép ládát csomagoltak”, a törésért nem tudnak felelősséget vállalni. Újabb gyors e-mail-váltás történt. Ügyfelem hivatkozott a 14 napon belüli elállási lehetőségre, és arra is, hogy csomagból hiányzott a letörött darab, ami arra enged következtetni, hogy eleve így lett becsomagolva. Hozzátette, hogy amennyiben nem fognak intézkedni, a fogyasztóvédelem segítségét fogja kérni... Az ügy érdekében azt is felajánlotta, hogy a sérült ládát saját költségén visszaküldi.

A fogyasztónak ilyenkor kijáró tájékoztatás helyett azonban egy igen csak meglepő, cinikus válasz érkezett. „Csak bátran! Jó magyar szokás szerint azonnal szaladunk a fogyasztóvédelemhez. Hajrá fogyasztóvédelem!” Ez a válasz nem semmi: Méltatlan a jó magyar vállalkozóhoz. (Nem csak a fogyasztót veszi semmibe, de még a hatósági szerveket sem tartja tiszteletben). Félreértések elkerülése miatt tisztázom, nem arról van szó, hogy törés, rendellenes használat, stb. esetén a kereskedő feltétel nélkül köteles a sérült árut kicserélni. Hiszen az áruk mindkét leírt esetben egyaránt sérülhettek a szállítás közben, illetve a fogyasztónál is, és ez utóbbiért a forgalmazók valóban nem tehetők felelőssé. Ezzel a jogukkal a vállalkozók természetesen tisztában is vannak. Ez a példabeli „jó magyar vállalkozó” azonban jogszabályban is megfogalmazott egyéb kötelességével már korán sincs annyira tisztában. (Vagy csak egyszerüen semmibe veszi a fogyasztót és a hatóságot.) Ugyanis a fogyasztók alapvető jogai között szerepel egyebek mellett a tájékoztatáshoz való jog! Ezért a vállalkozó a fogyasztói igény elutasítása esetén köteles megindokolni az elutasítás okát és tájékoztatást adni vevő részére fennálló további lehetőségekről (pl. a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről) is. (A kft. képviselője valószínüleg arra gondolt, hogy ez a jó magyar fogyasztó már így is sokat tud, nincs szüksége további felvilágosításra.)

Hogy mennyire nem egyedi esetekről van szó, bizonyítja egy nyíregyházi javító-karbantartó kft. alábbi története is. A cég a javításhoz szükséges alkatrészeket folyamatosan az interneten szerzi be. A kft. képviselője szerint többször előfordul, hogy az alkatrészek sérülten érkeznek. A keletkezett kárt nem tudják kivel szemben érvényesíteni. Az ilyen vásárlás esetében az áru több kézen megy keresztül és nem könnyü bizonyítani, hogy mikor, hol történt a sérülés.

Mit lehet ilyen esetben tenni? Tanácsolni csak azt tudom, hogy addig a szállítólevélen az átvételt ne igazolják le (ne írják alá!) amíg meg nem győződnek az átvett áru épségéről. Különösen igaz ez a törékeny, nagy értékü áruk esetében. „De hát a futár mindig siet”, mondta az egyik ügyfelem. Valóban ők mindig sietnek! A tapasztalatok azonban arra kényszerítenek, hogy saját érdekünkben, igenis, bontsuk fel a csomagot, szemrevételezéssel, egy rövid pillantással vizsgáljuk meg annak állapotát, győződjünk meg az áru épségéről és csak azután írjuk alá a szállítólevelet!

Tehát: Hajrá, magyar fogyasztók, védjük meg magunkat! Olvassunk el minden tájékoztatót, bontsunk fel minden csomagot, mivel minden (apró betüs) sorban, csomagban veszély leselkedik a „magyar fogyasztóra.”

Akik részletesebben meg akarják ismerni az ide vonatkozó jogszabályokat, figyelmükbe ajánlom a következő rendeleteket, melyek megtalálhatók a nemzeti jogszabálytárban: www.njt.hu

– 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól, valamint

– a módosított 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól.

Iván László


Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos cikkeink