Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nyugdíjas Szervezetek Szövetsége
4400 Nyíregyháza Városmajor u. 2. Tel/Fax: 42/414-146               Levél nekünk
A megyei szövetség az egyesületek képviselőit, a nyugdijasokat, a Városmajor u. 2-ben, a Civilházban fogadja. Nyári ügyelet: szerda 9-12-ig. Megközelíthető a 12-es autóbusszal. A megyei elnök elérhető telefonon, a 30/968-6782 számon.
 

Kortárs - karácsonyi hangulatban

A Kortárs Nyugdíjas Klub Egyesület alapítása óta a 2009-es a tizenkettedik közösen eltöltött karácsonyi rendezvény. Ünnepségünket megtisztelte jelenlétével Bohács József, a Váci Mihály Művelődési Központ vezetője, aki szeretettel köszöntötte tagságunkat, örömét fejezte ki, hogy rendszeresen itt, a Városmajori Művelődési Házban tartjuk klubfoglalkozásainkat, s továbbra is térítésmentesen biztosítják számunkra a szükséges helyiségeket. Az elnök egy pohár pezsgővel köszöntötte a résztvevőket, s megköszönte mindazoknak, akik munkájukkal, a rendezvényeken, a tervezett programjainkon való részvételükkel, anyagi támogatással segítették az egyesület munkáját, kiemelve a rendezvényen most is jelen lévő Giba Pál és családja önzetlen segítségét.

CD-lemezről elhangzott Szabó Gyula színművész előadásában Ady Endre Karácsony című verse, majd Erdélyi Tamás adta elő Szabó Gyula főorvos Karácsonyi miért? című versét s folyamatosan fotózta az eseményeket.

Családias légkör, bensőséges hangulat jellemezte az ünnepséget, melyet a terem sarkában álló, feldíszített fenyőfa, kellemes meleg, fehér abrosszal terített asztalsor, porcelán étkészlet, csillogó poharak, díszítésként használt fenyőágak illata, illatosított gyertyák fénye, az asztalokon szétszórt színes szaloncukor, karácsonyi szalvéta, csend-nyugalom s a háttérzenét sugárzó magnóból áradó karácsonyi zene tett ünnepélyessé.

A vendéglátás, a nyíregyházi önkormányzattól pályázati úton nyert összegből s részben saját erővel kiegészített egyéb támogatásból valósult meg. A teríték: házi disznótoros, a körítés vörös káposzta, asszonyaink által készített pogácsa, diós-mákos beigli s egyéb finom sütemény, a pincék mélyéről előkerült házi bor – forralva is –, saját alapanyagból főzetett kisüsti pálinka.

Ebéd után kisebb ajándékokat osztottunk ki, és kötetlen beszélgetéseken, idéztük a gyermekkori, háború utáni nehéz éveket, amikor a körülmények miatt nem volt fűtés, tégla melegítette az ágyunkat, jegyre volt az élelmiszer, de akkor is boldogak voltunk, hogy családunk minden tagja túlélte a háború borzalmait. A későbbi, felnőtt-házaskori, szülők-nagyszülők közreműködésével, sok résztvevővel közösen rendezett, gyermekzsivajtól hangos karácsonyokat, amikor együtt kötöztük a szaloncukrot, díszítettük s a gyerekekkel együtt álltuk körbe a fenyőfát, amikor a kis unoka gyújtotta meg a csillagszórót. A soha nem felejthető fenyőillatot, az égő gyertya lángját-illatát, az együtt töltött estéket.

Sajnos a múló évek sok változást hoztak, a gyerekek külön családot alapítottak, az unokák is felnőtte, kirepültek, élik a saját életüket, a családból, rokonságból, baráti körből sokan örökre eltávoztak, kevesebbszer szólal meg a telefon, s hiába várjuk, egyre ritkábban nyílik a várt vendégek előtt lakásunk ajtaja. A televízió áldás és átok, elénk tárja a világot, de elidegenítette a családokat. Egy focimeccs vagy egy jó film miatt egyre ritkultak, majd elmaradoztak a családi találkozások, a meghitt beszélgetések. Marad az üres lakás, s a csendes magányban egyedül lehet visszaidézni az örökre eltávozottak emlékképeit.

A magány oldására hoztuk létre a nyugdíjas egyesületet, ahová mindig szívesen jönnek el tagjaink, s vállalt feladatnak eleget téve próbáljuk oldani a magányt, szerény eszközeinkkel színt, vidámságot, az élet újbóli szeretetét vinni a megfáradt emberekbe. Magányosan élő nyugdíjasaink otthonaikban, magukban nem tudnak ünnepelni, nincs fenyőfa, még fenyőág sem, nincs ünnepi teríték, ünnepi vacsora, nincs aki a magányt beszélgetéssel, visszaemlékezéssel oldja, számukra a közösen eltöltött órák jelentik az igazi ünnepet.

Az est fénypontja a tombola volt, melyen saját hozott anyagból, mindenféle kisebb-nagyobb értékű tárgyat sorsoltunk ki. Fődíj egy díszdobozos, márkás ital, melyet az – mily fura véletlen! – az elnök nyert meg s természetesen közösen fogyasztottuk el.

Befejezésként régi fiatalságunkat visszaidéző dallamok csendültek a magnóból, megmozgatva az elnehezült testeket, fájó ízületeket, s a zene ütemére mindenki megfiatalodva, kipirult arccal ropta a táncot, az idős, ráncos arcok kisimultak, a szemek tüze újból fiatalos fényben csillogott.

A résztvevőkről, a családias környezetről, a táncos lábúakról vendégünk által készített, fotók tanúskodnak, melyeket későbbiek során elővéve, újból át lehet élni e nagyszerű rendezvényt.

Búcsúzáskor a mielőbbi viszontlátás reményében, további kellemes ünnepet, békés, boldog, jó egészségben eltöltött új esztendőt kívántunk egymásnak.

Gutyán Gábor elnök


Az elnök és vendége

Terített asztalnál

Nyugdíjasélet
A szépkorúak kedvelt folyóirata, mely havonta jelenik meg. Tele hírekkel érdekességekkel.

Főszerkesztő: Erdélyi Tamás
Előfizethető a Szövetség irodájában (1400 Ft éves előfizetői díj) - (A lap indulása: 1995. december)


Generációnk
A nyugdíjasok országos érdekvédelmi folyóirata


Ön a(z) Nem tudok csatlakozni