Minden útitárs kapott egy – a felkeresett helyszíneket ábrázoló – emléklapot a kirándulás emlékére.
VÁMOSOROSZI
LADÁNYI TÓTH LAJOS
Dr. Bihari Albertné, a Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület alapító titkára ismét tartalmas programot szervezett. A szatmári templomtúrán dr. Sipos László műemlékvédő, Forster-érmes fotós nagy szakértelemmel mutatott be nyolc gyönyörű szakrális épületet. A szatmári táj földrajzi, néprajzi és gasztronómiai jellegzetességeiről dr. Borbély Balázs, a vidék szerelmese, e térségből származott írója, forgatókönyvírója mesélt, sok érdekes, vidám történetet megosztva az 51 fős hallgatósággal. Kremniczky Károlyné egyesületi tag az egyesület nevében minden templomnak ajándékozott egy – a lelkészek áldozatos értékmentő munkáját megköszönő – saját novellájával egybeszerkesztett színes emléklapot. Minden útitárs kapott egy – a felkeresett helyszíneket ábrázoló – emléklapot a kirándulás emlékére.
Europa Nostra-díj
– A templomtúra első állomása a csengersimai református templom volt, ami a Simai-tó partján álló, téglából épült, egyhajós, félköríves szentélyzáródású templom. Nyugati homlokzatára egy kecses fa harangtornyot (huszártornyot) ácsoltak 1761-ben. Az épület a Szamos-vidék legrégebbi falusi templomai közé tartozik – kezdte kalauzolását dr. Borbély Balázs, aki hozzátette: – Értéke többek között a XIII. századi Árpád-kori román stílusú építészete és az 1761-ben készült, 56 táblából álló népies barokk stílusban festett kazettás mennyezete. A táblákat ugyanaz az asztalosmester készítette, aki a közeli gyügyei templomot is díszítette. A népi alakos motívumok között látható a Nap, a Hold, a csillagok, Noé bárkája, a kétfejű sas, a szarvas és a hatszárnyú kerub is. Szintén a XVIII. század második feléből származik a faragott, népies barokk szószék-korona és a festett fakarzat is. A falakon helyenként középkori falfestménytöredékek is felfedezhetők. A templom különlegessége az egyszerű román építészet és a gazdag, népies barokk belső berendezés kontrasztjában rejlik.
A templomtúra második megállója a szamosújlaki református templom volt.
– A kora gótikus stílusú templomot az 1990-es években állították helyre. A kiváló minőségű restaurálási munka jutalmául Europa Nostra-díjban részesült, ami a nemzetközi műemlékvédelmi szakma legrangosabb elismerése. A téglaépítésű, keletelt templom falait erőteljes, lépcsőzetes támpillérek támasztják meg. Északi oldalán az 1990-es években rekonstruálták a korábban elbontott középkori sekrestyét. Az épület egyik legnagyobb látványossága a nyitott, látható fedélszék (tetőszerkezet). A műemléki helyreállítás során a belső berendezést és a fagerendákat dominánsan kék, valamint narancsvörös és sárga színekkel festették meg, ami egyedi hangulatot áraszt.
A harmadik állomás a gyügyei református templom volt. A templom a XIII. században, román, kora gótikus stílusban épült. Fő látnivalója az 1767-ben készült festett, kazettás famennyezet. A szamosújlakihoz hasonlóan ez a csoda is méltán Europa Nostra-díjban részesült.
– A torony nélküli, késő román és kora gót stílusú templom az 1200-as évek végén vagy az 1300-as évek elején épült. A középkori építészet jegyeit a saroktámpillérek, a lőrésszerűen vékony ablakok és a nyugati oldalon található, félköríves bélletes kapu őrzi. A templom igazi ékköve az 1767-ben készült festett deszkamennyezet. A hajóban 56, a szentélyben pedig 25 egyedi kazetta található. A felső-Tisza-vidéki festett templomok közül ez a legnaivabb, legnépiesebb stílusú. A bibliai és csillagászati motívumok (Noé bárkája, Kánaán szőlője, pelikán, Nap, Hold) mellett fellelhetők rajta olyan különleges ábrázolások is, mint a szirén vagy a Habsburgok elől eltakart kétfejű sas.
Szatmári menü ebédre
A Penyigén elfogyasztott ízletes ebéd hagyományos szatmári menü volt: kötött tészta leves, rizskásás és málékásás töltött káposzta, valamint szilvalekváros fánk. Kiss Zoltánné Erdélyi Marianna kifogástalan vendéglátásban részesítette a vendégeket.
A jó hangulatban elfogyasztott ebéd után következett a nemesborzovai református templom, ami a szatmári térség kiemelt műemléke.
– A 200 éve épült hangulatos barokk templom egy egyszerűbb, de a tájegységre jellemző bájos falusi templom. A haranglábat 2001-ben építették vissza, az eredeti a szentendrei skanzen büszkesége. A templom mellett álló, XVIII. században épült, galériás fa harangtorony országos hírű műemlék. Különlegessége, hogy teljes egészében fából, fémcsavarok és szegek nélkül (csapolt gerendákkal) épült. Következett a nagyszekeresi református templom. A nagyszekeresi református templom a Felső-Tisza-vidék és a Szatmár-Bereg régió egyik legkülönlegesebb és leghangulatosabb középkori műemléke. A XV. században, késő gótikus stílusban épült templom legfőbb sajátossága, hogy a Gőgő-Szenke patak által körbefogott kis szigeten helyezkedik el. Eredetileg védelmi funkciót is ellátott, és a XVIII. századig csak egy fahídon át lehetett megközelíteni, és a szigetet egy palánk is védte. A templom késő gótikus épülete mellett álló fa harangtorony a XVIII. század végén készült. A templombelsőben fehér falak, kék famennyezet, és a hajdani, gótikus boltozat egy részlete is látható. Nagyon szép a festett szószék és a karzat, ami a XVIII. század vége felé készült el.
A következő csoda a kisszekeresi református templom. A falu déli végén álló, torony nélküli épület különlegessége, hogy alaprajza teljesen szabálytalan.
– Bár Kisszekerest már 1181-ben említik az oklevelek, korai Árpád-kori temploma elpusztult. A ma is látható, téglából emelt gótikus épület az 1400-as évek végén épült – folytatta dr. Borbély Balázs. – A templom a régióban egykor jelentős szerepet játszó Rozsályi-Kun család temetkezési helyéül szolgált. A déli oldalon, a faragott kőkeretes középkori bejárat felett ma is látható a család XVII. századi díszes címere (epitáfiuma). A templombelső legfőbb művészeti értéke az 1771-ben készült, gazdagon faragott és festett szószékkorona, melyet ugyanaz a neves szatmári asztalosmester, Vasvári Ódor Gábor készített, aki a nagyszekeresi templom berendezését is alkotta. A legutóbbi felújítás során a belső tér visszakapta történelmi tagolását.
Vámosoroszi varázsa
– A hetedik templom a vámosoroszi református templom a Szatmár-Bereg régió egyik legkülönlegesebb és legértékesebb műemléke. A XV. század második felében épült késő gótikus templomot a Báthori család építtette. Az egykori szentély gótikus hálóboltozatának középső zárókövére a Báthoriak sárkányfogas címerét faragták rá. A szentélyt borító késő gótikus, bordás hálóboltozat szinte teljesen épen maradt meg. A boltozat bordái az egyik oldalon pajzsokból, az északkeleti és délkeleti sarkokban pedig különleges, finoman megmunkált háromszögletű emberfejekből indulnak ki. A szentély keleti falán látható a régió egyetlen reformáció korabeli figurális falképe, ami egy leveles koszorúban a bűnbeesés történetét ábrázolja. A diadalív és a gótikus ablakbélletek körül élénk színű, a reformáció korai szakaszából származó geometrikus és indás dekorációs festés fut végig. Emellett a falakon tíz egyedi, kézzel festett latin nyelvű felirattöredéket is feltártak a restaurátorok. A festett, díszes szószékkoronát 1794-ben szintén a környéken sokat foglalkoztatott Vasvári Ódor Gábor készítette.
Az utolsó állomás a sonkádi református templom, amelyet gyakran a „virágok templomaként” is emlegetnek. Az épület ugyancsak megkapta a legrangosabb nemzetközi örökségvédelmi elismerést, az Europa Nostra-díjat. A falu középkori templomát a XV. században emeltette a Csaholyi család gótikus stílusban. Az utolsó tatár betörés során 1717-ben a hódítók a templomot az oda menekülő helyi lakossággal együtt felgyújtották. A templom ezt követően csaknem ötven évig fedél nélkül, romosan állt. Bár a református templomokat a köztudatban a puritán, fehérre meszelt falakkal azonosítják, a sonkádi templom ennek a tökéletes ellenpéldája. A templomhajót borító, 1766-ban készült fatáblás mennyezet a vidék egyik legszebb késő barokk asztalosmunkája. A kazettákat egyedi virágornamentika és népi motívumok díszítik. Nemcsak a fát, de magát a falat is kifestették. Az ablakok rézsűiben és keretezésein indás-leveles, szívekből kihajtó „virágos reneszánsz” motívumok és szőlőindák kanyarognak. A diadalíven festett, kváderköveket imitáló geometrikus mintázat fut végig. A mennyezettel egy időben készült el a gazdagon faragott szószék (1773), valamint az életfamotívumokkal ékesített karzatok és padok. A templom nyugati homlokzatához simuló kőtorony 1807-ben épült a korábbi fa harangláb helyett. A templom szinte teljes középkori formáját megőrizte, és ma a Középkori Templomok Útja egyik leglátogatottabb ékköve.