A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület 2026. szeptember 3-án szatmári templomtúrán vett részt, amelynek során nyolc középkori „ékszerdobozt” kerestünk fel. Kiváló kalauzunk dr. Sipos László műemlékvédő, Forster-érmes fotóművész volt.
A szatmári vidék értékei
A szatmári táj földrajzi, néprajzi és gasztronómiai jellegzetességeiről dr. Borbély Balázs, a vidék egyik legjobb ismerője, a térségből származó író és forgatókönyvíró mesélt nekünk. Ismertetőjét számos érdekes és vidám történettel színesítette.
A program üde színfoltjaként Kremniczky Károlyné tagtársunk az egyesület nevében minden templomnak egy-egy emléklapot ajándékozott. A saját, meghitt és lélekemelő novellájával egybeszerkesztett emléklappal a lelkipásztorok áldozatos értékmentő munkáját köszönte meg.
Nagy örömünkre minden útitársunk kapott egy, a felkeresett helyszíneket ábrázoló emléklapot is, amely méltó emléke marad az élményekben gazdag kirándulásnak. Hálásan köszönjük Piroskának a kellemes meglepetést, az Imi Print Nyomdának pedig az emléklapok szép kivitelezését!
Szabálytalan alaprajz és különálló harangláb
Templomtúránk hatodik állomása a kisszekeresi református templom volt, amely a szatmári középkori templomok egyik legidősebb ékköve. Az oklevelek már 1181-ben említik a település templomát, a ma látható épület azonban később, a XV. században épült.
Az egyterű, gótikus templom alaprajza teljesen szabálytalan. Az épületen látható Rozsályi–Kun családi címer arról tanúskodik, hogy a templom egykor a família temetkezési helyéül is szolgált.
A reformáció idején Kisszekeres közössége áttért a református vallásra, ezzel egy időben pedig a templom belső tere is átalakult.
A torony nélküli templom mellett egy fából készült, zsindellyel fedett harangláb áll. Ennek a megoldásnak gyakorlati okai voltak: a gyakori tűzesetek és az ellenséges támadások pusztításai után a fából készült harangtornyot könnyebb volt újjáépíteni.
Fotók: Fintor József
